Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1930.06.24. rendes 10.
%y J Ugyanez a törekvés«nyilakozott rU ta .árnak a rakivüli tanároknak meg LIEBPRÍáAUIT re n.les tanáro k • ká való előléptetésével kapcsolatos felszólalásába., r amely a rendes és rendkívüli tanszékek közötti különbség fentartását követelte, BÓKAY ÁRPÁD tanárnak felszólalásában, amely azt kívánta, hogy a fizetési osztályba előléptetett rk. tanárok csak rendes tanári címet kapjanak, JEHDRASSIK SR.áÜ tanár felszólalásában HÁRI rk. tanár ülés jogának’kérdése alkalmából,amely személyi alapon elfogadtat, de elvi alapon helytelenítette a. javaslatot és más kari tagoknak hasonló értelmű felszólalásában is. Az élet- és kórvegytan sohasem volt kötelező tárgy és előreláthatólag belátható időn belül nem is lessz azz^á. Az a körülmény,hogy valamikor régen a múltban - akkor, amikor PLQSZ PÁL 'kollegák ragaszkodása és a felsőbbsóg bizalma folytán ülésjo. os tanárrá lett, nem befolyásolhatja kényszerítő erővel a jelent,valamint az sem,hogy az élet^és kórvegytannak önálló intézete,ennek külön személyzete és átalánya van, mert ugyanezzel az indokolással adta meg a kar Ilári tanárnak nv.rk. tanárságot az ülésjog megtagadásával. Az élet- és kórvegytannak egyik vidéki egyetemen sí sincs külön tanszéke és az a szegedi egyetemen is csak annyiban van képviselve, hogy az orvosi karon rendszeresített vegytani tanszék a 2-ik félévben életvegytani előadásokat hirdet,de ezek nem kötelezőek. Hasonló a helyzet Nftmetorszá ;ban ahol 1926-ban 25 égyetem közül 5 egyetemen nem is jjft az életvagy tannak külön tanára s a "Deutsche Physiologische Gesellschaft 1926 évi rostocki vándorgyűlésén Abderhalden tanár is - akinek nevét mindenki ismeri - a külön tanszék ellen nyilatkozott. " A tanítás szempontjából
