Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.06.24. rendes 10.

887- 1

100 nc: i';: tartó a kívánatosnak a különválasztást, mert nem tudná eldönteni, hogy mit szabadjon akkor előadni az életvegytan és mit a kísérleti élettan tanárának. Éppen úgy elképzelhetetlen szintén a szétválasztás a szigorlat szempontjától is. Külön életvegytani intézet csak a laboratóriumi kutató munka szempontjából indokolt. Bizonyára ilyenforma megfontolás vezette annak idején a mi karunkat is a mikor az ólet-és kórvegytani tanszéket HÁRI tanár számára visz- szaállitotta és ez a megfontolás vezette akkor, amikor ny.rk. tanárrá való kinevezését ajánlotta, de az üléseken való megjelenés kötelezettsége

nélkül s ezzel,ot - a kutató Mnkábán mindenesetre zavaró ténykedések alól felmentette.Az a körülmény, hogy HÁRI TAnár a létszám rendezés alkalmával a VII.fizetési osztályból az V-ik fizetési osztályba került állásának tér észetét meg nem változtathatta. Amikor őt a kar "ülésjognélküli rk. tanárrá"kineveztette épugy meg volt szülőn intézete,annak külön átalánya és személyzete, amint az ma meg van s: az egyedüli változás a fizetésemelésben állott. Mindezekért meg volt a 1ényeges alapjuk - és feltétlenül az egye“ tem magasabb •elvi érdekeit szolgálták azok a 11 év alatt egymást felváltó dékánok, akik örömmel vették tudomásul és örömmeltközölték a karral HÁRI tanár rendes tanárrá való kinevezését,de arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ezzel a fize“ tés javítással az ülósjog kérdése el nem intéz- tetett. Annak, hogy megelőzően rendes tanárokká kinevezett rk. tanárok az í letékes dékánoknak meghívására a kari ülésekbe bekerültek, meg volt a magyarázata egyrészt abban, hogy ezeknek rk.tanárságához nem volt kapcsolva megelőzően az ülésjog nélküliség; feltétele, másrészt mert.ezek gya-