A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1929. február 19., 6. rendes

- 47 -sával tartották meg,személyre szélé meghívás alapján,annyival inkább mondhsté szektának s STECKEL- féle kivek kisded tábora,a budapesti u.n,függetlon orvossnslitikusok,Miután azonban a tudományos kutatás módszertani tekintetben absolut szabad,az orvostudományi karnak som lehetne észrevétele oly tudományos irányzattal szemben, mely főképen az utolsó 25 év alatt igen sok tekintetben vitás volt. Való dolog,hogy az idóközb'en megejtett szskbirálat annyira végzett a psychoanalizissol,hogy e tannak számos túl zását.kinövését 1enyesvén,alapjában véve egy meglehetősen szerény törzs maradt vissza az eredetileg büszke sudárnak indult tudományos palántából.

Fentebb a magyarországi független orvosanalitikusok kisded tóborából szólván,felmerül az a kérdés,vaj jón ezeknek egyesületbe való tömörülése indokolt-e ? Az orvostudományi kar ezt annyival inkább vitathatónak tekinti,mert az alakuló ülésen mindössze 13 orvos vett részt,akik egyúttal a tisztikart és a választmányt is kiteszik, Ily csekély szám mellett önként vetődik fel a kérdés: szükség van-e az egyesület felállítására ? Az alapító társaság érezhette is tagjainak elégtelenségét ,mert olyképon vélt tagokhoz juthatni, hogy a rendes és levelező tagoh kívül, aki az 8- lapszsbály-tervezet szerint orvosdoktori minősítéssel bíró magyar állampolgár,még u.n.pártoló tagot is venne fel /l c,/, aki egyszerűen magyar

állampolgár, "akit a tisztikat- különös körülményekre való tekintettel és különös feltételek mellett vesz fel," Ebből a meghatározásból annyi tényként derül ki,hogy a pátolő tagok a laikusok köréből kerülnének, ki, akiknek az orvostudományi kar határozott nézete szerint komoly szakegyesületben

(píly