A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. január 22., 4. rendkívüli
4 Q7 O i- 2 -Abból a megállapításból kiindulva, hogy a& emlőrák főképp a bőralatti kötő- és zsírszövet nyirokerein át terjed a hónaljárokba, megfigyelte, hogy az emlőkiirtások után a bőrbeli kiujulások elsősorban ezen rákosán fertőzött bőrteriiletékből indulnak ki. Minthogy a ma használatos bőrmetszések mindegyike keresztezi a nyirokerek lefutási irányát, úgyhogy a kés mindenkor mélyen behatol a terület közepébe, a rákos emlő kiirtására uj eljárást gondolt ki, A metszés lényegét vázlatos ábrán mutatja be. a metszés gyökeres anélkül, hogy nagy borhiányt okozna. Metszese azóta a világirodalomban Czirer-fele metszés néven általános elterjedést nyert. 6. / A májadenomáról. / Magy.Orv.nrch.1924./ A máj adenomáinak mibenléte, keletkezésük módja, az elsődleges máirákhoz és a regeneratiós tulburiánzásokhoz való viszonya a legtöbbet vitatott kérdések egyike. Műtérre az aránylag gyakori hámdaganatok a májban a legritkább esetben kerülnek, s ha műtét tárgyát képezték, eltávolításuk alig pár esetben sikerült. Esetében 575 gr nehéz daganatot irtott ki a májból teljes gyógyulás eredményével, amely daganatnak részletes ponto^^órcsövi leírását adja adenoma hepatocellulare néven. A világirodalomban összesen 9 hasonló természetű daganat van ismertetve, amelyek közül 4 a műtét kapcsán meghalt. Esetéhez hasonló imtrahepaticus daganat csupán kettő ismeretes. A klinikai tüneteknek rövid ismertetése után összefoglalja az idevonatkozó kórbonctani ismereteket, az adenomákat 2 csoportra osztva: adenoma hepatocellulare és cholangiocellulare. Az előbbinek viszonyát tárgyalja a regeneratiós tultengésekhez, s arra a megállapításra jut, hogy a hyperplasiát az adenomátol ólesen megkülönböztetni voltakepen nem lehet. Az adenoma mellett szól, ha a máiban oly elváltozás, amely a tultengást okozhatta volna, ki nem mutatható. Részletesen foglalkozik azután az elsődleges májrák viszonyával az adenomához. Végül a máj daganatok^műtéti technikájával fog - lalkozik kiindulva Thölnek munkájából hozzáadva az irodalomban azóta megjelent újabb módosításokat. 7. / Az epehólyagbetegségek bonctani vonatkozásai a gyomor és duodenumhoz. / Orvosi Hetilap/ 1925. kegy esete kapcsán azokkal a lehetőségekkel foglalkozik,^amelyek a gyomor ás duodenümon epekőbetegség kapcsán felmerülnek, a változatokat három csoportra osztja. Az első csoportot azok az esetek alkotják, amelyekben epekő és gyomorfekély egyszerre, egymástól függetlenül mint kát különálló betegseg van jelen. A második csoportba az epehólyag és a gyomor, illetve duodenum között fennálló- sipolyokat sorolja, a - melyeknél a sipoly vagy ép, vagy fekélyes gyomorba, illetve bélbe vezet’; végül a harmadik csoportot az egyszerű összenövések okozta pylorus-, illetve duodenális szűkületek képezik, amelyek vagy perichole - cystisnek, vagy előrement műtéti beavatkozásnak következményei. Mind a három lehetőségre megállapítja a követendő műtéti eljárást. 8. / A fültőmirigy adenomájárói. / Orvosképzés 1926./ A fültömirigv aaénomái heinecke szerint csupán vegyes daganatok képében, viszont Árompecher szerint valódi adenomák alakjában is észlelhetők. ö maga kát esetet dolgozott fel klinikailag és kórszövet - tanilag, amelyek közül az egyik a máj sejtadomákhoz hasonló képet mutat, míg a másodikban tágabb mirigyürök és járatok is láthatók. Rosszindulatúságnak sehol semmi nyoma nem volt kimutatható, s a vegyes daganatokkal ellentétben mindkét daganat kizárólag mirigyes hamelemekbcl állott. Egyik esetében a daganat a parotis garat nyúlványát foglalta el 9. / Voronoff transplantatiós műtétéi ás a francia sebászkongres-SUS. / O'v'Tro ° "> W o-t- -i í a-n I C >^7 Mmrrí lr Krnn ri r Orvosi Hetilap ^Í9k7'. kovák Ernő^dr.Voronoff meghívására a közoktatásügyi nulmányozta Parisban Voronoff szeryátíiltet; ban a Voronoff-féle kísérletek elméleti •. 1: ai együtt./ minisztérium segélyével ti - 8i kísérleteit. Referátumuk ovinak rövid ismertetése y
