A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. január 22., 4. rendkívüli
3 ók sympathektoEiiája volt 10./ az epeutakba áttört, májechinosoccus Esete kapcsán összeállította .az I. számi n 1 4- 4- Anki ' Ann 3... eredményeivel. Bengressús tárgyalásairól, iíasiiri .draiiiezés i£o c 13 év setre .s.etek közül egy echinococcus So elzárta a 'ductus öiá CL / Orvosi Hetilap 1927/ 'sebészeti klinikán 50 ezen e- : alatt operált echinococcus'ebetek statisztikáját-, amely vonatkozik, s amelyeknek 66 Jr-a volt máj echinococcus. E etlen egv, dolgozatának tárgya, volt olyan, hogy az lyag áttört az epeutba. ahol a belekerült hólyaggal kapcsán egyrészt a máj échi-I o Mr a r? T !r no orior? f t 7* o I -i o. or cüoledochust. .Az eseieA nococcus műtétjeivelváltalánosságban foglalkozik, másrészt birálja az epeutba áttört echindcöccusnál követendő óljárásokat. 11. / Két ritka sportsérülás./ Orvosképzés 1928./ Kétségtelen,- tiogy bizonyos sportok üzese közben, bizonyos, az illető sportra jellemző sérülések jönnek létre,, amelyek túlnyomó része •jól ismert. Két esetet ismertet, amelyek közül az egyik füleslabda já- ték közben létrejött kisujj ficam, a világirodalomban egyedül álló, a másik a kistompor szakitasos törése iéghokki közben ugyancsak ritka és mint hokkisérulás szintén egyedül áll. Mindkét esetbenjmegállapitja V.a törés keletkezésének mechanismusát és a.követendő eljárást, amely " eseteiben kifogástalan működési eredményhez vezetett. Eseteinek la“ - Írását rÖntgehk.épekk,e.f egésziti ki. " • -12. / Csepleszcsavarodás esetei. / Orvosi Hetilap 1928./ a ' :Oberstnek.4ö évvel ezelőtt megjelent első ilyetén esete óta a- közölt esetek száma 134-re emelkedett, amelyekhez három hónapon belül operált-három esetét sorozza, amelyek mindegyike jobboldali lágyéksérvvel szövődött. Felette érdekes“ egyik esete, ahol a cseplesz egyik ^darabja, a cseolesztestnek egyik rarefactiós nyílásába szorult, s, ott incarcerálódott és valószinüleg ezzel inditóttá meg az egész cseplesz„'nék.megcsavaródását. Áttekintve a csavarodás keletkezésére vonatkozó 'irodalmi adatokat, saját eseteinek tanulsága alapján a pathogenesist “ úgy fogalmazza hogy a csavarodásnak bizonyos nélkülözhetetlen elő'•’feltátelát, elősegítő tényezőjét és kiváltóját ‘különbözteti meg. Az .alapfeltétel a cseplesz bizonyos typicus elváltozása ugyannyira, hogy ' '-;dzeriht.'e;-ép normális .alkatú cseplesz nem csavarodhatik. ‘ A csavarodást elősegíti a cseplesz alsó részének lenövése, vagy sérvbe .szorulása. A - Csavarodás kiváltója pedig minden olyan külső, vagy belső behatás,; a~mely a cseolesztömeget meglóditani képes. .......... " 13./ 13 év. tapasztalata a gyomorseoászet terén. / Monographia 1 *j 23. / 105 oldalra kiterjedő monographicus feldolgozása a klinika 1850 ~ gyomo műtétének. Az eseteket fejlődési hibák, helyzetváltozások, gyűl— " iádások, fekély .és daganatok fejezetében tárgyalja, melyekhez műtéti technikai fejezetet csatol. Minden fejezetben/ismerteti az odavonatkozó irodalmi adatokat is, a dolgozat"túlnyomó részét azonban a saját-eseteknek - — ----statisztikai és kritikai összeállitása teszi ki. A gyo.zet legidőszerűbb kérdése ma is a gyomorfekély műtétje problémája, kis beavatkozásnak, a gastroenteroanastomosisnak, ama gyökeres műtétnek, a resectiónak hive. Az irodalmi adatok tóki '___u •!__-1--------------.-----i_ „ i i_ „ j . n ___• ' „ ___ i,--___ni_____ osztja} az dásének problémája, amely a sebészeket ma is k* másik a : intet‘Bevételével és a klinika tapasztalatai alapján arra a következtetésre jut, hogy a resectiók eredményei felülmúlják az egyszerű gastroenteroanastomosiséit s igy a klinikán használatos sarokanastomosissal végzett gyökeres resection tartja a gyomorfekély kezelésében követendő eljárásnak. Pontos táblázatokban mutatja be az egyes eljárásokkal . klinikán elért gyógyulást, az egyes műtétek halálozási arányszámát, ’M műtéteket kisíró szövődményekéi és összeállítja utánVizsgálatok alapján az egyes műtétek késői eredményeit. ° \/ ♦ ■+■ *
