A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. január 22., 4. rendkívüli
417 2 cumot ad a már homogenisált antiíoroinos köpethe keztáben pelyhes csapadék áll elő, amelyben* egyszerű ullépítés, szűrés vagy err1^ és nagy számban találhatók fe tbc ( aminek követbaci Húsok _ie centriíugálás után könnyen A több száz esetben végzett vizsgálatai alapián gyakorlati szempontból ajánlja ezt az egyszerű és elég gyors eljárást, amely lehetővé teszi, hogy nemcsak nagyobb mennyiségű köpetet, hanem' giimőkórra gyanús váladékok h&gyooD quantum ának a bacillus tartalmat a bacillus tartalmát vizsgálhassuk meg. 4. / Ugyanaz németül. / Pester Medizinisch-Chirurgische Presse. 1910.457sz./ 5. / A Much féle granulákról. / Orvosi hetilap. 1911.32, Habil i_tatiós_dol go zap. tuberculosis Fezdeti stádiumaiban, lupusnál hideg tályo-i Koch-íále bacillust, noha ál•'.zoirritható e betegségek gümő-35.sz./ A fok gennyében nem lehet kimutatni a 1 at oltások utján kétségtelenül bébi: kóros eredete."Ez a tény vezette Muchot arra a gondolatra, hogy gümőkórnál valószínűleg nem egyedül a ICosh féle pálcikák szerepelnek kórokozó gyanánt. Később á Behring intézetében végzett kísérletei azt a meggyőződést érlelték meg, hogy az eddig ismeretes eljárásokkal nem is lehet mindegyik kórokozót kimutatni. Rájött arra, hogy vannak pl. Gram-positiv bacillusok is. Much kimutatta azt is, hogy a kórokozók nemcsak az ismert pálcika alakban, hanem szemcsés formában, az u,n. granulák alakjában önállóan is feltalálhatok, A granulák azonban nem külön mikroorganismusok, hanem a Koch féle bacillusok átalakulása folytán keletkeznek és azok vegetativ formáinak tekinthetők. Szerző Muchnak ezt a felfedezését tette vizsgálat tár - gyáva különösen abból a szempontból, hogy ezek valóban a Kochréle baoiHúsokkal összefüggésben lévő kepletek-e, tényleg kór - okozói-e a tuberculosus megbetegedéseknek és hogy vájjon előfor - dulnak-e önállóan a gümőkóros szervezetben? A szerzők egy tekin - télyes része, élükön Kari Spenglerrel, általában tagadjak a Muchfále granulák létezését s azt állítják, hog^r ezek nem volnának egyebek, mint bacillus töredékek, festékxögou, esetleg spórák avagy a bacillusok tetsében már más eljárásoknál is kimutatott szemcsék. Szerző a gümőkóros kopeteuen kívül különböző giimős szerveket, továbbá human és bovin typusu tiszta tenyészeteket használt fel vizsgálataihoz. Dolgozatában általában megjelöli a granulák általános ismertető jeleit és azok specialis tulajdonságait. Röviden ismerteti mindazokat a festési eljárásomat, melyeket a tbc. bacillus kimutatására eddig használtak. Ezeket mintegy 300 esetben és készítményen külön-külon kipróbálta és aira az eredményre jut,hogy az összehasonlító vizsgálatok céljára legalkalmasabb a Ueiss-Knoll féle kettős festés és a Mich féle eljárás. A Much gianulák tagadói állításaikat nem támasztották alá megfelelő kísérletekkel. Szerző először is tiszta human és bovin typusu °tenyészetekben mutatta ki a granulákat, amikor is azt találta*, hogy azok főleg az idősebb, a táptalaj tápanyagait már nagyrészben kihasznált kultúráknál találhatók fel nagyobb számban. Maid antiíorminnal mezeit és antitorain nélküli kopekekben kereste fel, illetve mutatta ki a granulákat.az antiforrain hatására az összes idegen baktériumok tönkremennek,csak a savállók, illetve a granulák voltam kimutathatók, kimutatta,hogy a.granulák nemcsak relative sav- h^nem lugállók is. Általánosság h ban ismerteti azokat a ténveket, melyeknek az alapján_maga is meggyőződött arról, hogy a talált granulál! valóban részei a tubercu - Iosis bacillusnak illetőleg, hogy köztük és a bacillusok között
