A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1929. június 4., 9. rendkívüli

3

kát egymás fölé került bőxrészlet zsugorodás folytán széthúzódik és a középen vonalasán egyesül. Az igy készült üreg neu szűkül meg egykönnyen.

‘5. az ideghártyaleválás kezelése. Szemészet, 1928. és Kiin.

Monatsbl7 Tűr IugenhK.~172B.------------A retinaleválás valamennyi na még használatos műtétéről saját tapasztalata alapján számol be. Rámutat arra, hogy az operativ kezelés, bár a legfontosabb, magában nőm elég. Hangsúlyozza, hogy célunknak a tüneti kezelésnek lehető c,„üsőlissa feilasztése kell. noerv

colnatage

egy

Ragra

óról számol be,

6. Sz^mrezgisről. Magyar Orvosi Archivum 1923. és Archiv.f.

Aughk. 1923. “

Elméleti dolgozat^ amely klinikai Buját megfigyeléseket is feldolgoz, de főként arra törekszik, hogy a nystagmus óriási irodalmáböl egvságes magyarázatot adó rendszert emeljen ki. A szerző széles élettani alapon rendszerességgel építi fel a nystagmus egységes felfogását s emellett arra is gondja volt hogy néhány találó magyar szakkifejezést alkosson az eddig hiányzók helyébe pl, szökkenő és ingó szemrezgés w Ruck- und Pendelnystagmus" helyett,

a szemrezgést úgy határozza meg, mint a mozgékony szemtekének ellentétes irányba mozgató ás agymásutánlíütásbalépő reflexekre támadó ide-odajárását. A szemtekát mozgató izmok négy pár reflex szabályozza 1, a sensibilis tónusa célja a kitért szentekének nyugalmi középállásba terelése. 2. u sensuális vagy érzékszervi tónus az érdeklődést felkeltő tárgy képét a sárga foltra ^ozza be: 3. a vestibuláris tónus a látóvonal megtartásával a tárbeli tájékozódást szolgálja** 4. a corticalis tónus magasabbrendü berendezés. Mind a négy tónusokét ellenkező irányba ható és egyenlő erejű, tehát egyensúlyt tartó félből áll. Ha e nyolc innorvatio közül az egyik felülkerekedik, szemmozgás támad. Há ez a szoumozgás egy másik, ellenkező irányba mozgató tónusforrás hatásbalépásének feltételét szerzi meg, szemrezgés keletkezik. Valemelyik reflexes tónusszabályozási formának egyensulybontó felülkorekedeset élettani inger vagy inadaequat inger vagy kóros állapotok okozhatják. Ezekből vezeti^e a nystagmus 9gyos formáit. Szerinte külön fixaló ás külön beállító mechanismus ás ehhez képest osztáylozott nystagmus-fomák felvétele nem szükséges. #

7. / Tapasztalatok szemhéjoperálások közben. Grósz Emil emlékkönyv. ---------------------- ----------------------1925".“

ezzel fokozható. Másik műtété pillaszörök pótlását célozza. E végből hosszú keskeny vízszintes bőrcsikot alakit a halántéki oldalon\ ennek vége a ha'js fejbőrbe ér. A barkó szőrei _ irányuknál fogva iol pótolják a hiányzó pillaszöroket. A nyeles csiknak a szemhéj szélen készített sebbe való beültetése után egy hónappal a esik nyelét eltávolítja. A szőrök előbb kihullanak, majd újból kinőnek.,\ amint azt más hasonló műtétek után is észlelték.

8. / A szemizombónulást kisérő ferde fej tart ás_eg7_n£m_m£l tatott_

okáról. 3p. CTrvosiITTstg, T9Z4. . , „ . ■ 7 .

Bénulás kettős látás nélkül is okozhat ferde^fajtartast akkor, ha a nem bénult szóm valamilyen okból hiányos látású ás a beteg a bénult szemét kánytlen használni. Az ilyen torticollis szemizonnütéttel megszüntethető.

9, Oktató szemtükör. Szemészet, 1922 és Zeitschrift.f.Augenhk.

1922. ------------------------Csapody a Haab-fále szemtükörre oldalt kis fogantyút erősittetett, aaelllyel a tükrözés tanításakor az oktató a tükröt helyes irányba terelheti ,