A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. június 4., 9. rendkívüli
4 10^ Csapody-fále olvasópróbák. Budapest, 1923. IV. kiadás. "Usapody alyja iIl~bevllF es általánosan használt olvasópróbajat uiból kiadta is több praktikus ajátással látta el. Találunk benne nénet szöveget is, kis szánokat és analphabéták szénára kis jeleket. Haab-fále pupiílonetert, papaszen decentrálására szolgáló táblázatot 8 tu ° 11. Petőfi szene Napkelet, 1923. ~Nagy lyriFusunkról ismeretes,, hogy szeubaja volt anelyről több^versében is megemlékezik. A szerző ezekből ás nás irodalmi adatokból negállapitotta hogy ez a szsuh-j valószinüen egy a unit század 40-es iveiben végbemenő napfogyatkozás szabad szennai való meg - figyeléséből származott. & ISMERETIBRJSSZTw, OKTATÓ, ISKOUEGÉSZáMGXI ás egyéb KISEBB DOLGOZATOK. 12. A szaruhártya elfajulásai. Bp.Orv.Újság. 1923. 13. A szeuTzInUenuTásoF viFsgal^ta. B.O.U. '1921. 14. A FracKoaásöF Flo sFlIsa. UTH7 T924. 15. ^JÖhlnF szí a TracFonáF Fűtőhártya oegkap^rásáról.O.H. 1925. 16. Az öregkori IáFás vizsgálata. Budapest ,19257 ~ 17. ~A vakök~orvosT vélelme.“MFgyar Gyógypaedag. 1926. 18. MIt*“varEat az iskola a szenorvostólTKözogeszségügyi Ertesitő 19267 ------------------------------------------------19. Feladatok és nulasztások a gyérnek szenének ápolásában. Városi SzülőF rafja,"1927.--------------------------------------------------------20. Szemorvos és yskola, Nipegászs igiigy. 1927. 21. hogy IpoTJuF szenünket 7 Arthat-e szenünknek a testgyakorlás. If jusági'Tesfnevells. 192*1. “ 22. A szeonozgások hmbáiról. Magántanári próbaelőadás. Orvosképzés. 19247 - -------------------23. az iskolaszenészet munkája ás célja. B.O.U.1928. 24. £ Belgyógyász at Is~$z éné szít viszonyáról. B.O.U. 1928. Tekintetes Tanártestület ! Gsapody István irodalni dolgozatainak áttekintése arról Sóz neg bennünket, hogy ninden számottevő nunkája beható ismeretek^ apján kiszült. Ügyszeretete és gondossága ninden közléséből kiviláglik. Enellett világos negfogaln^zasm törekszik s aai nen utolsó érden, helyes magyarsággal iparkodik közlendőit előadni. Dolgozatai elég sokoldalúak. Kísérleti alapon álló uunká^ja kitűnő készültségre, megfontoltságra, céltudatosságra és találékonyságra vall. Következtetései helytállóak. Munkáiban nen nozgat ugyan neg nagy kérdéseket, de tud problémákat találni, s ezeket megoldásra vinni, wen riad vissza e legnehezebb és igen bő irodaluú kérdésekbe való hatolástól sen. Iparkodik ilyen komplikált tárgyban ismereteinket könnyen áttekinthetőkké tenni, anélkül, hogy túlságosan leegyszerüsitená'a tudományos megállapításokat. Hajlana'van az elméleti kérdésekkel vdó foglalkozásra, amit igazol, hogy előszeretettel tárgyalja az izonzattant, amelyben még igen sok a spekulativ ölen, E tarén azonban inkább eddigi ismereteink helyes összefoglalása a célja. Néhány nütáttani közlese jó operáiéra vall, aki neu utánozza kritikátlanul uások műtéti eljárást, hanem e téren is törekszik a haladásra, mégpedig nen sikertelenül, műiről a Magyar Szemorvostársaságb^n tartott bemutatásai is tanúskodnak. , . _ Apró közleményei között sok az ismeretterjesztő, oktato
