A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. június 4., 9. rendkívüli
2 tűzte ki föladatául, hogy nagy klinikai anyagon gyűjtött uegfigyelásbői keresse, milyen vonatkozások vannak a pgjzsuir igymüködésbe való dperativ bonyulás ás a szén feszültsége között, amelynek lure szerint homonális szabályozása van. Sebészeti anyagon golyvamütét előtt és után végzett tononétores mérésekkel iparkodott e hatás felől tájékozódást szerzni, Hasonló vizsgálatokat előtte állatokon végeztek csak. / HERTEI/. Minthogy a glaukoma problémájára vonatkozóan ily vizsgálatok fontosak lehetnek, nagy kisérleti körültekintésre volt szükség. Az egyén vegetativ idegrendszeri állapotáról végeztetett vizsgálatoknak, a pajzsnirigy működési fokának, a műtét melléköiffülményeinok számon - vétele és áttekintő értékelésére volt a szerző feladata. .Vizsgálatai és következtetései alapján űsapody felteszi, hogy a két szemteke normálisan többnyire egyforma feszültsége reflexos szabályozás eredménye s valószinünok tartja, hogy a szem tensióját nogszabó hormonális egyensúlynak középponti regulatiója van. Eredményeit a következőkben foglalja összo^ 1. Megorősiti, hogy a pajzsuirigy működésének fokozódása tonsio-csökkentő hatású. 2, Az ivarmirigy működésé^ nek szünetelése ugyanezekben az esetekben nyomásfokozódást okoz a szemben. 3. A pajzsoirigynek műtéttel való megkisebbitáse az esetek nagy részében a szonfeszültség megváltozásával nem jár / nagy degenorált szövetű golyvák/. Ellenben az újabban fejlődött vagy megújuló golyvumütételo a tensio mindkét irányú változását okozhatja. Mégpedig a tensio fokozódik, ha az operált egyén kiegyensúlyozott vegetativ ideg - rendszerű Is csökken, ha az egyén Basedow-kóros vagy sympathicotoniás. űsapody vizsgálatait német részről is / Freitag, Freiburg megerősitotték. 3>. Röntgen-felvételekhez arc verőpreiről. O.H. 19 26. Kl in. Wochenschrift. 1925. Ez a tanulmány saját anatómiai készitményökre támaszkodik .és arra törekszik, hogy az arc erezetét veriotásaival együtt a legpor tosabban felderitse. A szerző először használta fel erre a lipiodolt. Az áreloszlásoknak tanulmáynozásával azt kívánja elérni, hogy a szemhij plastikai műtétéinek áranatómiai megalapozást adjon. Sikerült igazolnia, hogy a plastikák között azok íz eljárások váltak leginkább be, amelyek akarva vagy nem akarva az éreloszláshoz alkalmazták metszéseiket. Az eljárás az anastomosisok felől is jó tájékozást ad. A 3 an telex meg. „ -----—^ ----------válisan jodtinotúrát fecskendezett be. 4, Szomüro^lkotás. O.H. 1926. — ~Sebászi szempontból egyik, legnehezebben megoldható lel - adat a szemteke tönkremenetele es a kötőhártyzsák zsugorodása folytán negszükült szeuüregot vendégszeu viselésére alkalmassá tenni. Űsapody erre a célra felszabadítása után a szemüreget szabadon átültetett Dorkaréllyal bálleli. mert ez tapad meg a legkönnyebben. Mivel azonban az egész vastagságukban vett bőrkarélyok is nagymértékben zsugorodnak ígln nagy bőr darabra van szükség. Ezért a felső es also ath-jlast alkalommal formálja ki. A műtét eredetisége abban ven, ho karélvt vlgigfekteti a kikészített orbita feneken s az at rögzíti. Ennek begyógyulása után lát csak hozza a: más i Ugyanakkora kar élv t hasonló módón rögzít a másik athajlasoan. Az első karély szélét ‘felfejti s ide esuszt- tv be a masodixnak szelet. A külön az első __ilásban másik átültetéshez.
