A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1929. június 4., 9. rendkívüli

Dr. CSAPODY ISTVÁN főorvos tudományos dolgozatainak II. foka bírálata. Előterjeszti: Dr. BLA3K0VICS LÁSZLÓ egyetaui ny.r, tanár. 3463/1928-29. Tekintetes Tanártestület ! • ; • • . • , '\jv' /•;„ i? \ • Csapody István dr.* a •* szeueszet’1' tárgykörből magántanári képesítésért folyamodott. Tanártestületünk 1929. január hó 22-én tar­tott IV.-ik rendkívüli ülésén 22 szóval kirését a képesítési eljárás első fokán elfogadta, és tudományos dolgozatainak egyik bírálójául a­­lulírottat ‘küldte ki. E megbízatásomnak a'következőkben vagyok bátor oleget tenni. ' & 6J • * Csapody folyamodásához 24 dolgozatot mellékel, amelyek közül 6 németül, 1 francia nyelven is megjelent. A közléseket jelentőségük sorrendiében ismert öten. 1. / Kisárlet_es_vizsgálatok_az atropinmydriasi_sról. Zeischrft. für Augeh5k71924\ és lagyarDrvosT nxchivuu ,192a. A szemteke folyadékoséraje alapvető élettani és kórtani kér­dés,- amely na a legélénkebb viták tárgya. Csapody arra. a feladatra vál­lalkozott, hogy idevágó feleletet kapjon olyan állatkísérletekből, a­­melyekkel atropin jelenlétét mutatta ki a szemben különböző körülmé­nyek között. Abból a feltevésből indult ki, hogy az atropinos pupilla­­tágúlat azért tartós, mert a bocseppentás után a csarnokvízben megje­lent atropin á folyadékoséra lassúsága miatt sokáig ottmarad. Mint­egy 150 kísérlettel törekedett a szóbajohető valamennyi lehetőségre választ nyerni. Megvizsgálta, hogy az atropin a legkülönbözőbb ufón létrehozott atropin-tágulat eseteiben meddig mutatható ki a szemben, s hogy elfogyása a mydriasis szüntével mennyiben tart lépést. A vizs­gálandó csarnokviznek kiüresitetü csarnokba töltésével olyan eljárást dolgozott ki, amellyel elérhető, hogy a maoskaszam csarnokának atro­pintartalna mérhető is legyen. Sikerült kimutatnia, hogy azt atropin subeután és intravénás beiocskendéssel létrehozott pupillátágulatkor a csarnokban megjelenik. Az irisre való hatás azonban a csarnokviz­­■ ben való megjelenést megelőzi. A hatás első jele a sphincter izgalma / pupillaszükülés/, Kellő concentratio esetében szemlátomást, szaka­szokban beálló púpillatágúlast észlelt. Kimutatta, hogy a csarnok ne­­- hozen kiürülő reservoírként hosszabbítja meg a mydriasist. Bőralá - fecskondéssel létrehozott legerősobb pupillátágulat azért múlik el^ oly gyorsan, mert az atropin csak másodlagosan és csak kis mennyiség­ben Jut át a csarnokba. Okul szerepelhet ezónkívül az atropin elbom­­lása a vérben. Azt találta, hogy a,tágitoct pupilláid szem csarnok - vizének atropintartalma nincsen arányban a pupilla tagságával. Mérés­re ismert concentratióju atropin-oldatok mydnatkus hatása szolgált. Megállapította továbbá, hogy 'az atropintól tág pupilla a csarnok át­­öblitásé után újra tág lesz a sphincter bénulása tovább tart, mint az atropin jelenléte a csarnokvizben. Ezekkel a kísérletekkel sikerült igazolnia azt az újabb i­­dőben gyakran hangoztatott feltevést, hogy ha egyáltalában van fo­lyadékoséra a csarnokban, az csak rendkívül l..,ssu lehet. 2. _Adatok a szenfeszültség és a pajgsmirigymüiíödés viszonyához^ Kiin. Monatsbl.für Augenhk.Archives d,ophtalnologio és 0.H.1923. Ez a dolgozat alapos endokrinológiai tájékozódás után azt

Next

/
Thumbnails
Contents