A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1927-1928 (HU-SEKL 1.a 54.)
1928. január 24., 6. rendkívüli
13 504 rr/03 fajsúlyúról, liánom azok egyéniségéről is kimerítő jelentést tehetők. B munkámban igyekeztem a legszigorúbb objectivitásra. Arra törekedtem, hogy kövessem CIAUbE BERNABD Tanácsát, ki PAUL BERT- nek a mikor a laboratóriumba lépett azt mondta " Laissez votre imagination avec votre paletot au vestiaire, mais reprenez la en sortant*1. Előterjesztésemben szigorú objectivitásra törekodtem. Vigyáztam, hogy barátság, személyes vonzalom nem homyályositsa el 3zemem előtt az egyedüli célt, mely előttünk áll s mely nem ljhet mái mint az, hogy egyetemünk számára a legjobb erőt nyerjük meg. 40 évi egyetemi szolgálat, 20 évnél tőbe rendestanárságom alatt mindig arra törekedtem, hogy 300 éves egyetemünk, 150 éves fakultásunk több mint 100 éve3 szemészeti tanszékünk dicsőségét nagyon szerény erőmmel szolgálhassam, s erre soha sem nyilt nagy7óbb alkalom, mint akkor a mikor tanszék betöltéséről van szó. Nagy tanártársunk B0TVÖ3 LORÁN^ rectori székfoglalójában jól mondta, 11 az egyetemi kérdés, személyi kérdés" Az egyetem hatása az ország kultúrájára; hírneve, jelentősége itthon é3 külfölden azon múlik, ho^y milyen tanárai vannak." Bz minden tanszékre áll. A tudományok köztársaságában nincs rangsor, minden tudomány egyenrangú, de ha figyelembe veszem azt, hogy a szemészetnek milyen szerepe van az orvosi tudományokban, a közegészségügyben s a társadalmi életben, akkor azt kell mondanom, hogy a szemészet tanárára minősített feladat nehezedik. Már HFLMH0ITZ megmondotta,hogy a szemészet az orvosi tudómén,okban azt a szerepet játsza, mint a csillagászat a természettudományokban. Vizsgáló módszereink exactsága, mathematikai és physikai alapja, műtéti eljárásaink finomsága, szabatossága, az a körülmény, hogy a szemen, mint a test tükrén a szervezet egyéb betegségeinek jelenségei figyelhetők meg; a látás szervének nagy jelentősége az élet nyilvánulásaiban, mind hozzájárul ahhoz, hogy igazat adjunk FABINI-nak a szemészet első ordinariusának a ki már 100 óv előtt azt mondta, hogy " a szemorvosáén tudománya uzsorával fizeti vissza azon világot, melyet az egyetemes orvosi tudománytól kölcsönzött" - s CZBRNI-nek a nagy sebésznek a ki tiszteletreméltó igazságórzéssel elismerte, hogy a szemészet az orvosi tudományok minta disciplinájává vált s módszere intik tökéletessége által a helyét mégis fogja tartani. A szemészetnek az orvosi tudományos gondolkozásra - minden
