A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1927. február 8., 6. rendes
takozva sorban mind résztvehetnek. Ez valósult meg a tisztségeknek évenként való betöltésével. E rendszernek előnyei mellett azonban hátrányai is vannak és ép ezeket a hátrányokat kívánta a német egyetemi rendszer^ ben kifejtett gyakorlat ellensúlyozni a pro.^ dékánsággal. A Hatósági Szervezeti Szabályzat 14. §-.értelmében " akadályoztatása esetében a rectort a prorector,a dékánt a prodékánt, ezt pedig a hivatalban legidősebb rendes tanár helyettesíti." Ezzel tehát adva van egy olyan szervezet,amely a valószínű lehetőségek minden esetére gondoskodik arról,hogy az egyetem és a karok administratiójában zökkenés ne következzék be.Hogy a prodékánt a senior helyettesíti,ebben implicite benne foglaltatik az is, hogy az ő akadályoztatása esetében a rangban legközelebbi tag kö vetkezik. A Hatóság Szervezeti Bzabályzat szel’leméből folyik tehát, hogy az igazgatás folytonossága meg nem akadhat. Az egyetemi szervezetnek azonban nem csak az sarkalatos pontja, hogy a dékáni tisztre minden tanár megválasztható. A szervezet nem csak jogot,de kötelességet is ir elő. A 8.§.ugyanis élőárja,hogy a dékánná történt választás elől csak a lelépő dékán és azok térhetnek ki indokolás nélkül,akik már nem rendes tanárok. Minden activ rendes tanár tehát indokolni tartozik a visszautasítást, amely esetben a ^arnak jogában áll a fölött dönteni,hogy elfogadja-e az előterjesztett indokolást,vagy nem ? Ez annyit jelent,hogy a választás elől csak kényszerítő körülmények esetén lehet kitéini. A dékánság tehát kötél esség»amelynek velejáróra a következő évi prodékánság is. > _
