A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. február 8., 6. rendes

takozva sorban mind résztvehetnek. Ez való­sult meg a tisztségeknek évenként való be­töltésével. E rendszernek előnyei mellett a­­zonban hátrányai is vannak és ép ezeket a hátrányokat kívánta a német egyetemi rendszer^ ben kifejtett gyakorlat ellensúlyozni a pro.^ dékánsággal. A Hatósági Szervezeti Szabály­zat 14. §-.értelmében " akadályoztatása ese­tében a rectort a prorector,a dékánt a pro­­dékánt, ezt pedig a hivatalban legidősebb rendes tanár helyettesíti." Ezzel tehát ad­va van egy olyan szervezet,amely a valószí­nű lehetőségek minden esetére gondoskodik ar­ról,hogy az egyetem és a karok administratió­­jában zökkenés ne következzék be.Hogy a pro­­dékánt a senior helyettesíti,ebben implicite benne foglaltatik az is, hogy az ő akadályoz­tatása esetében a rangban legközelebbi tag kö vetkezik. A Hatóság Szervezeti Bzabályzat szel’­­leméből folyik tehát, hogy az igazgatás foly­tonossága meg nem akadhat. Az egyetemi szervezetnek azonban nem csak az sarkalatos pontja, hogy a dékáni tisztre minden tanár megválasztható. A szer­vezet nem csak jogot,de kötelességet is ir elő. A 8.§.ugyanis élőárja,hogy a dékánná történt választás elől csak a lelépő dékán és azok térhetnek ki indokolás nélkül,akik már nem rendes tanárok. Minden activ rendes tanár tehát indokolni tartozik a visszauta­sítást, amely esetben a ^arnak jogában áll a fölött dönteni,hogy elfogadja-e az előter­jesztett indokolást,vagy nem ? Ez annyit je­lent,hogy a választás elől csak kényszerítő körülmények esetén lehet kitéini. A dékánság tehát kötél esség»amelynek velejáróra a következő évi prodékánság is. > _

Next

/
Thumbnails
Contents