A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1927. január 28., 5. rendkívüli
denesetre a aus natural©,vagy ha ugytetszik, a természetes erkölcsi törvények követelménye. Az egyetemi kathedrák helyes betöltésének azon szabálya alól.melyszerint a betöltésnek az illető tudománykarnkk,mint e tekintetben szakéttő testületnek komoly közreműködésével kell történnie.véleményem szerint feltét© /hogy jogi tilalom e tekintetben nincs/ kivételesen lehet képzelni el térést,ha a tudománykar említett közreműködése egy a^aquivalens más szak"" értői közreműködés által pótoltátik. Pl, ha njaga a közokt. Miniszter volna az illető tudományszak kiváló szaifembere,talán az országban e téren a legkiválóbb szakember. Vagy ha az egyetem illető tudománykarán kivül volna egy ilyen kapacitás és a kinevezés ennek irányítása alapján történnék. Amidőn a miniszter ur arra utal,hogy az 1867 óta az egyetemi tanári kinevezéseknél követett gyakorlat nem egységes,- akkor erre azt kell megjegyeznem,hogy Önmagában véve ez semmit sem bizonyít. Mert ha lett volna / olyan jogszabály,mely a kormányt is kötelez« módon előírta volna az egyetem tudomány kara részéről való kandidaciót, vagy meghívást az egyetemi kathedrára, akkor az ettől eltérő esetek egyszerűen visszaélések lettel volna. Jogszerűek azok a kivételes esetek,amikor egy egyetemi tanár az egyetem nélkül vagy épen az egyetem ellenére neveztetik ki,csak annyiban lehettek.amennyiben nem volt erre vonatkozólag a kormányt,illétőlog az államfőt is kötelező jogszabály. Amidőn pedig a Miniszter ur Németország példájára hivatkozik.akkor erre a hivatkozásra egyszerűen azt mondom: Si duo faciunt idem,
