A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1926. november 30., 3. rendkívüli

Gusztáv állami ösztöndíjjal külföldi tanulmány utón töltötte,bejárta Olaszországot^Németor­szágot ,Angol országot »Hollandiát és Belgiumot, a városok egészségügyét tanulmányozva s Kolozs várra érkezve tapasztalatait és közegészség­ügyi tudását azonnal értékesítette a város és távolabbi környezete egészségügyének érdekében. 1899-ben átvette a kiépítés aíatt álló városi vízvezeték feleti felügyeletet. Egy követlező esztendő szünidejében 5 társával beutazta Er­dély nevezeteyebb gyógyfürdőit, azok vitát ké­miai és bacterioiogiai módszerekkel megvizsgál ta ás elkészítette az erdélyi fürdőknek első,a valóságnak megfelelő leírását. Később megvizs­gálta fóalkotó részeikre az erdélyi ásványvi­zek nagyobb részét. 1904-ben felállította Ko­lozsvárt a városi egészségügyi vizsgáló állo­mást , 1910-ben az "Állami cholera vizsgáló ál­lomást", amelyet 1919-ig vezetett. 1910-beni tervezte meg a kolozsvári Mariánum leányisko­lát,amelyben kiváló műszaki tudásával a modern hygiene összes józan követeléseit olyan mérték ben valósította meg,hogy az az intézet hazánk elszakított részinek mutogatást érdemló büsz­keségévé lett. Tanári működésének 25 dsztendot meghala­dó ideje alatt Rigler Gusztáv élénk érdeklő­dést tanúsított az egyetem és ebben az ifjúság ügyei iránt is. Tanártársainak bizalma két Íz­ben dékánná,egy Ízben Rectorrá választékával tisztelte meg. 1919-ben a menekülő egyetemmel Budapestre érkezve a Vall. és közokt.Miniszter megbízásából gondoskodott az egyetemi hivata­­lók és a menekülő tanárok elhelyezéséről.Kéz­­dettól fogva azt az álláspontot képviselte, hogy az egyetem Budapesten ne kezdje meg mű­ködését,de a többséggel szemben álláspontját

Next

/
Thumbnails
Contents