A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1926. november 30., 3. rendkívüli

27 -nem tudta érvényre juttatni. Szervezd tehetsége a szegedi elhelyezkedés alkalmával is megmu tatkozott. 1921 október 2-án az elsők között nyitotta meg az intézetét, melyben 50 medikus,

30 jogász és 45 gyógyszerász hallgatta az előadásokat s 45 gyógyszerész végezte a heti 6 órában megszabott , de 8-9 óráig is elhúzódó ólelmiszer vizsgálatokat. Ugyanakkor megalapította a szegedi menzát és internátust. 1924- ben megveü&tte intézete múzeumának alapjait. Erre a múzeumra az egész Szeged büszke,s az érdeklődd városiak és átutazók gpkorta meglátogatják. Hogy a múzeumban a tanitást szolgáló tárgyakon kivül a szooialis hygiene is milyen szépen van képviselve,arról az "Ember" kiállitóson gydzd&hettünk meg. Ugyanott láthattuk azt a 18 kötet kéziratot,amely a Magyarországon lezajlott fertőzd betegségek halálozási statisztikáját községenként tartalmaz za.

Rigler immár 6 évi szegedi tudományos működése alatt újból-megkereste azt a kört,amelyben á és intóaete legtöbb hasznot hajthat a közügynek. Az Alföldi artézi kutak és szikes tavak vizének kémiájáról és bacterium flórájáról régebben alig tudtunk valamit. Ma e nagy fontosságú kérdés Jóformán tisztázva van,Rigler és tanítványai 5 éves munkájával, úgy hogy non csupán a hazai érdekelt»tudományos intézetek /Orsz. Földt.Int./ hanem immár külföldiek is /feraunschweigi,Techn.Hochschule/ felkeresik adatokért és tanácsokért a szegedi Közegészségtani Intézetet,épen úgy,mint Szeged Tanácsa,amely a mai és most kibdvitendd artézi vízvezeték egészségügyi ellenérzését is Riglerre bizta.