A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)
1924. október 14., 2. rendes
Tuen a -besugárzás gyakorlati kivitelének pontos előirását adja. 6/ A tubércüloticus gyógyfolyamatok jód— — - — - - - - - - -----------------_____________________________ tincturák kezeléséről, / örvosi Hetilap 1919./ Szerzó uj módszere abból áll,hogy a gümós csontüregeket másodnaponként tömény jódtincturával tömi ki lazán,amit felületes csontfolyamatoknál a csontüreg kikaparó,sa elóz meg. Eljárásával nyílt, folyamatokat gyógykezelt és felületesebb esetekben igen jó eredményt ért el. 7/ Mindkét orsócsont világrahozott fi“ •» «“■ •• »*» •“«•*■■<>«»* w — «■» «■» w w n camodása. /: Orvosi Hetilap 1920:/ Az aránylag ritka kórkép kőroktani tényezőinek részletes ismertetése után az irodai-mat gyűjti össze saját esetének megvilágítására. Gyakorlati szempontból a ficamodások leglénye-e gesebb tünete az általuk okozott működési zavar »melynek alapja és foka viszont a ficamodás irányától függ. A ficamodás gyógykezeléséről alig tudunk. A vártaién herytevést legtöbb esetben meggátolja az,, hogy az esetek rendesen csak k-ésón kerülnek orvos elé. Ha a működési zavar súlyos, a ficamodásnak műtéti kezelése jöhet szóba. 8/ Az álízületek sebészi kezeléséről. / Orvosképzés 1921.7 A háborús álízületek kezelésének fontos kérdését ismerteti igen gazdag anyag kapcsán,amennyiben a kezelésbe került 230 álízület közül 167 került műtétre. Az álízületek csoportosítására az aplasticus,interpositiős,deviatiós, destructiős és defectusos elnevezéseket tartja leghelyesebbeknek. A kőrtani részben hangsúlyózza,hogy mig a békebeli álízületek inkább általános okokból.tehát a csontrendszer ilyetén hajlandóságából származnak,addig
