A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)

1925. március 10., 7. rendes

citó szigorú rostának tervezte, s igy az Ítélkezés felelősségét három emberre akarta ruházni. A rostáló szigor eltörlésével ez az intézkedés feleslegessé vált,mely nagy terhet is jelent a szaktanárokra,kiknek időbeli dup­la lefoglalásukkal nem áll arányban a 17.§ sze rinti honorálásuk sem.­Méltóztassék megengedni,hogy e vizsgálat egy napon úgy délelőtt, és délután az illető szaktanárokból és a vizsgálati elnökből álló külön bizottságok előtt a szaktanáré intéze­tében legyenek tarthatók. 3/ A 14. §-ból kimaradt feledékeny­­ség folytán előírása annak,hogy mi mindent kell bemutatni az I, szigorlat második részé­re történd jelentkezés alkalmával.Ennek pót­lását kérjük a következő szöveggel : _" Az I. szigorlat második részére va­ló jelentkezéskor az orvoskari dékánnak be kell mutatni : l/ a születési anyakönybi kivonatot ; 2/ érettségi bizonyítványát,vagy általá­ban azon okmányt,amelynek alapján rendes orvos tanhallgatónak felvétetett; 3/ lockekönyvét,mely tanúskodik arról, hogy az első szigorlat első felét/ letette,és az ehhez előirt, tanulmányokon kívül két fél­éver át élettant heti 5 órában hallgatott és két féléven át bonctari gyakorlatokon,két fél­éven át élettani gyakorlatokon részt vett.- 4/ A 19. § azt kívánja,hogy a második szigorlat elméleti része e g y'ü t te s 9 h, tehát egy nap alatt az orvoskari szigorlati helyiségekben, a gyakorlati kórbonctani vizs­ga pedig az illető intézetben tartandó. Ez a

Next

/
Thumbnails
Contents