A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)

1924. december 2., 2. rendkívüli

hogy a miniszteri rendelkezésben a concrét esetet és személy kikapcsolva- - az egyetem vitiális. önkormányzati jogát veszélyestetve-lát ja. Eéri a Tanácsot, hogy a meghivás kérdésével és jogával a karok meghallgatása .után foglalkozzék és hogy az egyházi tanszék ügyét lehetőleg sürgősen vigye befejezéshez. A kar határozatát annak dékánga 1924. év junius

4.-én 671 sz, a. juttatta el az Egyetemi Tanács a következő kisérő szöveggel! "Magnifice Domine Rector liláikor tisztelettel kérem kegyeskedjék karunk mellékelt határozata értelmében felhivni a karokat, hogy a karoknak tanár-meghivó joga érdekében fogQanakjáliást, bátorkodom r£$iiivni Magnifi/-I

centiád figyelmét arra, a tényre, amelyet átiratában méltóztassék bölcs belátása szer-int a karokkal is kötőlni,hogy a Nm.V.K.Miniszter Urnák a hittudományi karral szemben követett eljárá a nem fedi egészen a bölcsészeti karhoz 47258 sz. alatt intézett leiratában közölt; ama biztositást, hogy a karok meghivási jogát nem kivánja érinteni, csak a meghívásoknak rendszerré vállása ellen foglal állást, mert 1.) karunk szótöbbséges meghivását minden indokolás nélkül küldte vissza és kifejezetten hármas jelölést kiván, tehát a karoknak ama jogát sem látszik elismerni, hogy pályázat utján, belátásuk szerint egyet, vagy kettőt jelölhessenek, 2.) a hittudományi kar semmiképen sem járult hozzá, hogy a meghívásokból rendszer legyen, hiszen az utolsó' két év alatt 4 katedrája ürásedett meg és ezek közül háromra pályázatot hirdetett és az utolsó 50 év alatt csak 4 meghivást eszközölt. Karunknak, sőt egész egyetemünknek ezt az életkérdést Magnificentiádhoz megkülönböztetett figyelmébe ajánlottam vagyok.<Tekintetes Tanártestület! A fentebbi részletes

ismertetésből különösen "azt a tényt kell kiemelnem, hogy a hittudományi kar meghívásának ügye az Egyetemi Tanácsból 2 tanácstagnak külön véleményével ment fel a Miniszterhez, a mi visszautasítás tényében fennforogni látszó autonomiaserelem kérdésében különösen nagy jelcntőségü.Alkotmányos államban végeredményben a felelősség