A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1923-1924 (HU-SEKL 1.a 50.)
1924. június 17., 10. rendes
helyesen, hogy jövőben az egyes könyvtárak a gyűjtést ne parallel és ne rivalizáló módon folytassák; a másik, hogy a gyűjtést egy központi szerv egységesen irányítsa; a harmadik, hogy az Egyetemi Könyvtár csatlakozzék a Gyűjtemény Egyetemhez...................... Álljunk meg kissé e pontoknál» A miniszter ur,a mi némileg elhanyagolt könyvtárainknak nagyszerű modernizálását helyezi kilátásba. Kérdjük azonban, keresztülvihető lesz-e ez a mai viszonyok között? Aligha! Tudjuk ugyanis, hogy egyedül az Orvoskari Központi Könyvtár háborús hiányainak pótlása, mely 4 év előtt még csupán 1,6 milliót igényelt volna, ma már 2 milliárd papiros koronába kerülne,mely összegnek kis töredékét sem volt képes a miniszter ur előteremteni,amit kor azt számos felterjesztésben kértük tőle. Miként lehetne akkor az összes ágazatoknak nemcsak elmaradottságait pótolni, de még számottevő fejlesztésükről is gondoskodni? Valószinü, hogy nagyon hamar beállana az a helyzet, amit a leirat igy sejtet: "Az igény érvényesitése a mindenkori pénzügyi helyzetben bizonyos korlátját leli!" A miniszttter ur azt is mondja,hogy egy központi szerv irányit/sa a könyvtárak fejlesztését. Ki hivatott arra, hogy ily irányítást végezzen? Hazánkban pl. csak egyetlenegy számottevő orvosi könyvtár van, amelyet a mi Karunk létesített és tartott eddig fenn. A nagy közkönyvtárainknak nincsen említésre méltó orvosi anyaguk, személyzetük tehát nem ismerheti az orvosi irodalmat. El lehet már most képzelni azt, hogy e tájékozatlan köjfök egyike, mint központ, ennek dacára mégis célszerűen fogja irányíthatni a gyűjtést még az orvostudományok szempontjából is? Összefoglalva az itt felsoroltakat, kitűnik, hogy könyvtárainknak oekonomikus működéséhez valamely egyetértő közös megallapodas— ra csakugyan szükségük lesz, egyébként azonban ők nem annyira az irányítást, mint inkább a bőségesebb javadalmazást nélkülözik. Külön kell végre megemlékeznünk azokról a várható előnyökről, melyeket a leirat szerint az Egyetemi Könyvtárnak derék személyzete remélhet, ha e csatlakozás megtörténvén , ők nagyobb statusnak válnak tagjaivá. Ekkor egyrészt jobb előmenetelre számíthatnak, másrészt, mint a leirat jelzi, e tisztviselők tapasztalásszerzés céljából a bécsi 712 44