A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1923-1924 (HU-SEKL 1.a 50.)

1923. december 18., 4. rendes folytatólagos

a

orok által kifejezett aggodalmakat illeti, azt hisszük, alábbi megvilágitásunk után teljesen el fognak oszolni. így a nagytekintetü jog- és államtudományi kar az ő jelentésében attól tart, hogy nehezen lesz megválásitható, hogy a contemplalt intézetek a külföldi állami egyetemek kiegészitő részei legyenek, szervezésük mégis: társadalmi utón történjék. Azt hiszem egy példa legjobban, megvilágositja a terv mikéntjét. A nagytekintetü jog- és államtudományi kar nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a legfontosabb, legközelebbi teendő angliai es amerikai tudományos intézet felállítása lenne. Ezzel a kar a mi leghőbb vágyunknak legavatottabb szószólója, Tudvalevő pedig,hogy úgy Angliában, mint az északamerikai Unióban maguk az egyes kathedrák is ^•privát alapitványokból létesültek, s igy újabb, a jelen esetben magyar kathedra létesítésénél, és kellő apparátussal leendő ellátásnál az ottani magas társadalmi kötök közreműködése, sőt adakozása, alapítványok létesítésével nemcsak szükséges, de az máskép alig is lehetséges. Ennek a szorgalomnak az illető országokban leendő megindítására és lankadatlan ápolásra a Magyar Külügyi Társaság magától értetődőleg örömmel használja fel eddigi külföldi összeköttetéséit, s

készséggel vállalkozik a magyar társadalomnak részvétele iránt megindítandó actió irányítására is. Természetes, hogy ez nem lehetschemja hiszen a müveit külföld egyes államaiban az egyetemek helyzete más és- I

más. Fonti példánk csak mutatis mutandis áll s mindig az adott viszonyok diktálják a módozatokat. Teljesen tudatában vagyunk annak is, hogy a központi anyaintézet létesítése is csak számos nehézség leküzdése árán lehetséges, de fájdalmas volna, ha a nehézségek tudata az üdvös hatást megbénítaná, mert az apáthiára mutatna^. Küzdelem nélkül sem egyéni, sem nemzeti lét és fejlődés nincs. Ha nehézség mutatkozik, az annál inkább sarkal tevékenységre, ha tudjuk, hogy üdvös cél eléréséért fáradozunk. Az orvosi kar a tekintetben fejezi ki aggályait, hogy az egyes tudományos intézetek vezetőjének kijelölése * catexochen egyetemi feladat leven, azt a Magyar Külügyi Társaság nem gyaKorolhatja. Azt hiszem, magától értetődik, hogy a Magyar Külügyi Tarsasag nem arrogalhatja magának a tudományos munkásság, mérlegelését. Mi az arra egyedüli tényezőkkel való. harmonikus együttműködésben keressük az üdvös cél elérését. Nem személyekért, hanem szeretett Hazánk boldogságáért fáradozunk, s igy hatásköri, illetékességi lérdé-■'

T- 7 -