A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)

1923. február 27., 6. rendes folytatólagos

rr 448 a gyermek születésekor a szülők keresztényeknek szerepelnek az anyakönyv­ben és a gyermek is keresztény vallásban született, akkor az a gyermek nem számit zsidónak, még akkor sem, ha a szülőknek nevei pl. zsidó ne­­- vek. vagy ha talán tudott dolog is, hogy a szülők zsidók voltak, de a gyermek születését megelőzőleg kikeresztelkedtek,- szóval a hiteles a­­nyakönyva gyermek születésekor itt a döntő, - keresztény szülő,- keresz­tény gyermek az anyakömyvben! Ez az egyenes ut a tiszta munka. Hogy a szülők vagy nagyszülők valamikor zsidók voltak-e, azt az igazoló bizott­­* ság nem kutatja és nem kutatta soha.- v Azt hiszem, hogy kb. ugyanez az álláspontja más i­­gazoló bizottságoknak is és igy a szegedi egyetemnek alig marad más .hátra, mint hogy isolált és komolyan mivel sem indokolható álláspont­ját és eljárását revisió alá vegye, annál is inkább, mert mig.azt-meg nem teszi és azdm kivül még más egyebet is, amipe lesz még alkalmam ki­térni, szó sem lehet arról, hogy a náluk és szerintük "szerzett jog" ? alapján felvett hallgatók egyetemi tanulmányaikat előzetes folyamodás tés azt követő igazolási eljárás nélkül, más magyar egyetemen is foly­tathassák. Ügyelni fogunk arra, hogy azt amit rólunk indokolatlanul 4 állítanak, ne tehessék meg valójában velünk, hQgy u.i."az összes zsi­­v daikat reánk zúdítsák."­, Az.Állambiztonsági Megbízottak Országos Szervezeté­nek: "A zsidó a magyar egyetemeken" cimü kíxü beadványát nem ismerem, mert az a szervezet nem hozta beadványát nyilvánosságra sem a 8 órai újságban, sem más napilapban. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének , mely époly kevéssé került valamelyik napilap révén a nyilvánosság elé, mint a Budapesti Pázmány Péter tudományegyetem orvosi karának jegyző­könyve és határozata , azt ismerem, mert az elsőt én fogalmaztam és én adtam az adatokat, az utóbbira az én felszólalásom is szolgáltatott okot. A másik felszólaló Bársony tanár volt. Amit mondtunk, azt álljuk.- Ma­gam speciálisan felhoztam azt, hogy a szegedi egyetem orvosi karán a numerus clausus törvény rendelkezését csak az első évekre vonatkoztat­ják, legalább erre mutat az, hogy az orvosi kar első évesei között a szidó hallgató, ellenben a Il-od évesek között már %, noha, I-ső éves korukban sem lehetett ezek között több, mint 6 ’/<>»— Bársony tanar felszólalására később térek rá.- A kar e két felszólalás után úgy ha-H88- J4 -

Next

/
Thumbnails
Contents