A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)

1923. február 27., 6. rendes folytatólagos

•Í 'I' íj

szereplésüket homályban tartani» Épwn ezért a bizottság nem is igazolta azokat, akik semmiféle katpnai okmányt, vagy katonai szolgálatukra vo<natkozó elfogadható bizonylatot nem mellékeltek, valamint azokat sem i- gazolta, kik egyszerűen azt állították, hogy katonai szolgálatra alkalmatlanok. voltak, ellenben igazolta azt, aki katonai szolgálatra alkalmatlan voltát a sorsoló bizottság lelebévelbizonyította.<, Ezek után az igazoló bizottságok és a magam nevében a leghatározottabban és a legerélyesebben vlsszautasitom a szegedi egyetem tanácsának azt az állítását, hogy ezek a bizottságok a "szerzett- joggal' birókat törvényes alapra nélkül elutasították volnn, visszautasítom és visszaháritom a törvényszegésnek vádját.Ha törvényszegés történt,nem mi voltunk azok, akik a törvénynek, főleg szellemét megszegték. A többi jelentéseket mint -"egyéni actio" a "jogrend negalitása", "forradalmi tény1 "felekezetek egymással szembe állitó actus" sfcb. visszautasítására nem méltatom. Ezt a nomencíaturát nagyon jól ismerjük, elég sűrűn halljuk olyan eljárás minősítésére, mely végeredményben a magyar nemzetre és a < magyar fajra kívánatos és üdvös. Ha a szegedi egyetemnek valójában nem volt szüksége hallgatóinak megszaporitása érdekében az u.n. "szerzett jogok" alapján folyamodókat nagyon is elnézően megbírálni, akkor a ki- áltó különbség a mi igazoló bizottságaink és az ő -igazoló bizottságaik eljárásában és döntéseiben csak abból magyarázható, hogy a bidapesti ^Pázmány Péter" tudomány-egyetem orvoskari biráló bizottsága lényegesen máskép gondolkozott arról, hogy mi a szerzett és a "jog" általában és lényegesen más fogalmuk volt és van a nemzethűségről és erkölcsiségről, illetőleg annak feltétlenül beigazolt voltáról.

A szegedi egyetem mathematikai és természettudományi kara f. év junius hó 25.-én 500/1921-22 szám alatt a következő szövegő feite jesztést intézte a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz; "Karunk f. évi január hó,^0.-án tartott III. rk. ülésének szótöbbséggel hozott határozatából tisztelettel kérem Nagyméltóságod&t, méltcztassék karunkat tájékoztatni, hogy a numerus clausus szempontjából a valamely nemzetiséghez vagy fajhoz való tartozás, a vallás- vagy a származás,illetőleg minő okmányok-alapján döntendő el? A vallás- és közoktatásügyi Miniszter ur a szegedi karnak ezt a felterjesztését f, évi március hó 5«-án I5IOO-I922 IV. alatt tárgyalás és jelentéstétel végett kiadta e-