A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1921-1922 (HU-SEKL 1.a 48.)
1922. április 25., 8. rendes
Bergen /1903/ irta le, hogy egy hónalji mirigysejtben páros, pontszerű C6ntriolnmot látott a sejt hossztengelyében. A pályázol; szerint a secretoapillarisok és a granulumok között a kefeszegély alatt változó fekvésben minden egyes verejtókmirigysejtb6n feltalálható e sejtek vezérteste. A vezértest két főrésze közül a centriolum hol páros pontszerű diplosoma, hol pedig a két centriolum Összeolvadásából keletkező pneumococcusszerü pálcika alakjában fekszik a tömötebb,egynemű archoplasmában,a sejt hossztengelyében. A pályázok szerint a mirigysejtek egymásfelé néző laterális oldala között orsoszerüen kihegyezett sejtközi hézag van, amely hézagot egymástól változó távolságban plasma-nyuitványok hidalnak' át. Ily módón _ távolságban a hidak között az irodalomban kul ki.-nyujtvanyok nidainak at. íay ellőkép nem méltatott nedv-csatorna ala-E tág végkamrák falának középső rétegét® alkotomyoepithelialis sejtek finomabb szerkezetéről az irodalomban a'pályázok egyetlenegy adatot sem találtak; Szerintük a változó alakú 40-60 mikron hosszú,hol végein,.hol közepén vastagabb izomsejt fibrillumos szerkezetű.E tágvégkamrajú mirigyek kivezető rendszerének első darabja^ a nyálkacsövecsk6,.nagyjában teljesen egyezú a tágvégkamra szerkezetével. Egyes sejtjeinek proximalis kefe.zegély alatti részé hosszant -csikóit. A pályázatok szerint rendkivül feltűnő a nyálkacső lumenében fekvő váladék festődése. Mig a tág végkamrák lumenében levő váladék finom szemcsés és halvány festodésü, addig ezekben a tág vógkamrák közvetlen folytatását alkoto nyálkacsövekben egészen eltérő tömottebb kolloidszerü váladék van. E feltűnő különbség oka szerintük az, hogy a vógkamrák termelte váladék a kivezető rendszerben besürüsödik. A nyálkacső proximalisan csiszolt mirigysejtjei valoszinüleg ismét felszivják a végkamra váladékának vizét és talán abban oldott más alkotórészeket is. A honaljtájók kis gomolyos mirigyei morphologice is különböznek testűnk más tájékainak kis gomolyos verejtékmirigyeitői. Gomolyszerüen megcsavarodo működő részűk u.i. általában tágabb lumenü, kezdeti vekrészuk pedig ampullaszerüen tágult. A pályázok vizsgálásaik alapján eldöntottnek veszik az irodalomban olyannyira vitatott cuticula kérdését, a verejtókmirigyeknek általuk megvizsgált csoportjaiban a tágvégkamrájuak közül a hónalj nagy mirigyeiben és bőrünk valamennyi kis gomolyos veröjtékmirigyeioen mind a működő, mind pedig a kivezetp részt bélelő sejtek lumen felé tekintő oldala cuciculaszeru képződménnyel bir. Szerintük a működő részben kefeszegély, a kivezető csőben pedig cuticula boritja 6 sejteket. Verejtékmirigyeink minden egyes sejtje bir centroSomával,mely hol páros pánt' szerű diplosoma, hol pedig kissé kihegyezett pálcika alakjában, legtöbb' szőr a plasma mag feletti részében a kefeszegély alatt a sejt hossztengelyeben fekszik. A verejtékmirigyek sejtjeiben a kefeszegély alatt fekvő csőhálózat nem azonos a Grolgi náloval. Minden egyes V6rejlékmirig végkamrájának falában sima izomsejtek fordulnak elő, amelyeket akárcsak más tájék sima izomsejtek fordulnak elő, amelyeket akárcsak más tájék sima izomsejtjeit két főrész: myofibrillumok és sarkoplaema alkotja. Tekintetes Orvoskari Tanártestület ! Mint az előrebocsatottakbol látható, a pályázok az irodalmi adatok teljes feldolgozása mellett nagy szorgalommal és felkészültséggel, oldották meg pályatétel kivánta kérdéseket.Mindezek alapján tisztelettel javaslom a M Gremini n jeligés pályamunka szerzőiének a jutalomdij kiadását.Budapest, 1922 évi április ho 24-ón. Szerzők: * ^ ^ dr. Nékám Lajos s.k. Skutta Árpád és egyetemi ny.r. tanár Müller Jenő klinikai igazgató.-
