A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1921-1922 (HU-SEKL 1.a 48.)
1922. április 25., 8. rendes
DID Másolat. -úA ■- ^ ■ í/^ • TEKINTETES CRVOSKAtíl TáNAKTESTLLBT ! Az anatómiából a következő pályakérdés volt kitűzve: ” Vizsgáltassák meg a duotus deferens izomzatának viselkedése különböző kora • egyéneken a ductus különböző szakaszaiban.” B pályakérdésre egy dolgozaté érkezett be,” Ars longa, vita brevis ” jelkéssel. A szerző na* szorgalommal látott a kitűzött feladat megoldásához: tanúbizonysága i ennek az a sok táblázata, melyet dolgozatához mellékel s melyben méri seinek eredményeit a legkisebb részletekre kiterjedően közli. Ot egyi ductus deferensét dolgozta fel, a legfiatalabb öt hónapos, a legidősebb 60 éves volt. Kimutatja, hogy a két izomréteg egységes egészet alkot, csak a rostok iránya eltérő bennük. Hajlott korú egyéneken aj izomrostok nyalábjait körülvevő interstitialis kötőszövet szaporodik s másfelőlaz izomrostok lefutása egyenesebb, kevésbbé diferenciált 1j lesz. Az ampullaris részben a külső hosszanti izomréteg vaskosabb nyalábokat alkot, mint a ductus többi részén, a pars abdominalis és furicularisban pedig a réteg az ovalis keresztmetszetnek főkép a pólusain halmozódik fel* Az irodalomban mégegy harmadik belső- hosszant: izomrétegről találunk emlifcést ;ez a réteg állítólag csak a ductus 6lső és végső részében állapítható meg. A shzerző készítményeinek átvizsgálásából' azt a feltűnő eredményt vonja le,hogy e réteg a dúctusnak éppen a középső, abdominalis szakaszán van meg, mint különálló strátum; a hosszanti rostok meg vannak ugyan felül is, alul is, de a körkörös réteg rostjaival összeszövődve. A szerző dolgozatához igen szép ábrákat mellékel s munkájában kellő képp figyelemre méltatja a kérdés irodalmát is. A pályamunkát a pályadijra ér* » demesnek tartom. Budapest, 1922 április ho 24-én. Szerzője: Redl Károly oh. • dr. Lenhossék Mihály s.k. ny. r. tanár.
