A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1921-1922 (HU-SEKL 1.a 48.)

1922. április 25., 8. rendes

annak, hogy a tanártestület már régen foglalkozik a szabályzat módosí­tásának gondolatéval s hogy eZen szó provocálta felsőbb helyen azon* :ugy látszik eredménytelen intézkedést, hogy az csak egészében, nem pe­­itig rőviditéssel, mint "egyetemi m. tanár“használható. A bizottság a­­zonban még sem képes mást ajánlani, mint a"docens" szó elfogadását, dacára annak, hogy ez nem magyar szó, s hogy nem fedi teljesen a "ma­gántanár" és"Privatdócent‘" fogalmát. De az ellen sem tehető kifogás, hogy egyetemi privatdocens legyen a habilitált egyén elnevezése.­Korányi Sándor a javasolt kétharmad* szótöbbséghez az I, fokon hozzájárul, de a második fokon ezt túlzott követelésnek “tartja, A tudományos bírálatot két szakember szolgáltatja,=akik igy véleményükkel és javaslatukkal a kar többi nem szakember tagjával szem­ben igen nagy“hátrányba^ kerülnek.-A colloquiumra és próbaelőadásra nézve helyesli a szótöbbséggel való döntést. Egyebekben hozzájárul az előadványh'oz.­Bársony János hangsúlyozza,hogy a szabályzat revi­­siójának főcélja a folyamodók szigorú megrostálása és ez csak a kellő szigorítással érhető el. Ezt pedig csak az egyharmad szótöbbség bizto­­_sitja. Aki valóban érdemes“, általánosén ismert tudományos működése a— <lapján erre a tisztségre, az nem fog ezen a szavazton sem elbukni.­Vámossy Zoltán helyteleníti azt, hogy a bizottsá­gi javaslat továbbra is egyszerű formalitássá minősiti a magántanári colloquiumot és próbaelőadást. A légtöbb esetben pedig csak épen ezen két alkalommal szerezhetnek a kar tagjai személyes impressiókat és meg­győződést a jelölt'képességeiről és arra-valóságáról. Hibáztatja, hogy a colloquium alkalmával a jelöltet mindig csak a két bírálója kérdi és mindig csak azon szűk tárgykörből, amelyet dolgozatai érintenek. Hibáz­­■tatja a próbaelőadás nyilvánosságát és azt az elnézést, amellyel a kar ezt kezeli és megengedi, hogy a jelöltek jegyzetekből tartsanak próba­előadást, sőt sokszor Írásban elkészített előadást olvassanak fel. Vé­leménye szerint az volna a helyes, ha első fokon a személyi arravalóság tekintetében kétharmad szótöbbséggel döntene^-, kar; de a bírálat után, a -colloquium után nem történnék szavazás , hanem c sak a megszigorított próbeelőadás után, amikor mihdenki teljesen tisztában van a három fok k ser kon próbát tett jelölt képességeivel. ^ l

Next

/
Thumbnails
Contents