A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)
1921. június 23., 7. rendkívüli
~^6 82 oo megi sine rése után az írójának kihallgatására és az u.n. mentő tanúinak meghallgatására, azt kétségtelennek tartjuk. Ezek ellenére a bizottság meghallgatta Reusz Frigyest, meghalhatta mentőtanuit, ismételten elolvasta újból a cikket, összevetette annak a szövegezését a felébbezésben elmondottakkal, magyarázatokkal ás állításokkal, megvizsgálta és szembeállította a felebbezésben tovább elmondottakat a valódi tényállásokkal és körülményekkel és mindezek után véleményes jelentését-a következőkben terjeszti a kar elé. A felebbe zés két lényegesebb részét egymástól elkülönítetten kell ismertetni és mindegyikével külön foglalkozni. Az egyik restben Reusz Frigyes dr. azt kívánja bizonyítani és igy nyilatkozik is, hogy cikke csak látszólag tesz concessiokat a communismusrak, mert elméleti részeiben a communiamus elméleti alapjaival ellenkező alapra helyezkedik és gyakorlati következtetései a kételkedést kifejező "ha - valóban"kifeje zéshez fűződik.- Migu.i. a marxismus szerint az anyagi érdek az "elsődleges" és az erkölcsiség ennek csak "másodlagos" kifejezése, addig az ő beállítása szerint az erkölcsiség a "prima constans".- A gyakorlati rés2 ben alkalmazkodnia kellett az akkori időben lehetséges stylushoz, hogy az elméleti rész tendeotiáját leplezhesse, de azért itt is ovatos körülírással élt és nehogy azt kellesen mondania, hogy a jövő a társadalom 3ocializáltsága lesz, mindig csak általános körüliró kifejezéseket használt, mint a "most folyó társadalmi átalakulás", a"jövendő társadalom" mind olyan kifejezések, melyek annak jeléül tekinthetők, hogy valamely okból szándékosan kerülte gondolata kifejezését. És tovább amit a socialisálás és communi sálás gyakorlati következményeiről mond, csak mint esetlegesség van feltüntetve, amely bekövetkezhetik, ha a most folyó tár sadalmi átalakulás valóban közelebb hoz ahhoz az elérhetetlen ideális állapothoz. Arra az esetleges kérdésre, mi ok> lehetett, hogy olyan czik két irt, melyben gondolatát nem fejezhette ki nyíltan és mely félremagya rázásra adhatott okot, azt állítja, hogy azért irta, hogy a communismus alatt is folytathassa azt a munkát, melyet a destructiv eszmék terjedése ellen már régen megkezdett. Erre a czikkre még azért is volt szükség, ho/cy addig, mig elméleti részeiben a kommunismus alapja ellen foglalt
