A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)

1921. május 3., 9. rendes

7 ■ 5í A dehreczeni tart ókkodása csak annyiban volt befolyás­sal rá, hogy édesatyjának igazo lásra vonás a,valamint az a mozgalom, t mely atyját állásától akarta megfosztani hazafiat lan magatartása mi­t att, v égte lenül elkeserítette, mivel tudta, hogy édesatyja egész éle­tében igaz hazafi volt, s folytan a jót.ékonyáág gyakorlása érdekében fejteti ki munkásságot. A A bizottságnak azon kérdésbe, hggynem folyt-e be j^etr reczeni tartózkodása közben gondolkodására, érzésére a dehreczeni óait­­hazár féle mozgalom, kijelenti, hogy sem atyja, sem ő^soha e moegal-V maknak részese nem. volt, sőt előttük a Balthazar v iseIkedése s az s— g\sz mozgalom egy periig sem volt rokonszemves. Tekintetes Karfa Tüdős András dr.-ral szemben fölme­rült vádak közül azt, a mely az apáczák elleni intrigálásra vonatko­zik, a Zentay ügyének tárgyalásánál kifejtett alapon el kell ejtenünk. Éppen ügy nem volt beigazolható az egytanu által állított azon vád sem, ■■' . jaj hogy a hadsereg tiszt^jéröl becsmérőleg ny ilatkozott volna. A gépész elbocsátása alkalmával tett ny ilatkozata a-le-gé-öbb-t-anus-zer-tni— egy kivételével az összes tanú szerint annyiból állott, hogy fájlalta tá­vozását, mivel az minden tekintetben kifogástalanul és közmegelégedés­re végezte kötelességét. E tekintetben különben a sajnálkozást a ta­nuk legnagyobb része, az intézet igazgat áj át sem véve ki,szintén ki~ fejezésre juttattta. Az, hgy Tüdős dr. a Nékám érát emlegette volna a mint azt egyé-au-áii-tt-j-a tanú állítjafa többi tanú által nem erősit­­tett meg, maga Tüdős dr. is határozottan tagadja azt. A vádpontok legsulyósabfját azon nyilatkozatok képezik, melyeket Tüdős dr. tanársegéd jarmr elején ama bizonyos ebéd közben tett. E nyilatkozatok megtörténtét ,mint említ ők, más-más megvilágí­tásban a jelenvoltak mindenike vallja, a jelen nem voltak pedig hallo­más utfgin értesülik azokról. Egy része a jelen voltaknak minden mel­lékkörülmény mellőzésével a vita hevében elröppent szavak egyenes ér­telmét tekinti és bántva érzi magát azok által hazafias s keresztény érzésében. A jelenvoltak nagyobb csoportja azonban nem tulajdonit mé­lyebb értelmet, nagy óbb jelentőséget e ki j e lernt ésekr-e-nek, nem pedig a­­zért, mert mérlegeli azokat a körülményeket, a melyek Tüdős dr.-] ta­nársegédet a szándékos ingerléssel extfazisba hozta, a gyer-e fiúi ' Cn í e—- 9 -

Next

/
Thumbnails
Contents