A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)

1921. május 3., 9. rendes

küzdeni fog a szabadkőműves eszmékért és hogy ebben az országban nem lesz addig rend, amig a MÜVE,ez a banda bent ül a fáiy- páholyházban.

4 tanúkihallgatások során az a vád is fölmerült, hogy a mint ap Zentayügy tárgyalásánál is említettük, áskálódik az apácaápolónők ellen azoknak világi ápolónőkkel kicserélését célozva, továbbá, hogy a klinika folyosóján egy magasabb rangú tiszttel találkozva egyik gyakornok előtt úgy ny ilatkozott volna, hogy gyűlölöm ezt a bandát s végül egy tanú /Dr. Rohrböck / állít ása szerint 'az intézet gépészének a kommunizmvjs alatti viselkedése miatt állásától fölfüggeszt ésekot azt mondotta volna, hogy ez az eset jellemző a Rékám érára; a többi tanú er e vonatkozólag azt állítja, hogy a munkáját közmegelégedésre végző gépész eltávolításakor azt a megjegy zést tette hogy mégis különös, hogy valafi

kit megfosztanak állásától azért, mert valakinek nincs ínyére. [A terhelő tanuk is valamennyien hangoztatják, hogy a vitatkozás határpzottan elfajult és a vit atkoz ók komoly érvek helyett inkább egymás ingerlésére ,fölhergelésére törekedtek.

A kihallgatott 20 tanú közül öten tettek Tüdősre terhelő vallomást /Dr. Rohrböck Ferencz, Dr. Csánky Tibor, Dr. GróU Ede, Dr Tornay János és Dr. Farnos Ilona/ ez öt közül azonban kettő nem volt ott az ebéden /Dr. Rohrböck és Dr.Groh/ s csak társaiktól értesültek a vitáról. A megmaradó mentőnek tekinthető 15 tanú közül 8-an vettek részt a kérdéses ebéden,a többiek szintén csak hallomás utján értesültek. Rém szükség különben számszer int szembeállítania védelem és vád tanúit, mert hiszen úgy Tüdős dr., valamint a védelem tanúi is beismerik, hogy nagyjában megtörténtek azon nyilatkozatok, melyek a vádban föl vannak sorolva ésinkább a kijelentések beállítása, a kisérő mellékmozzanatok elbitálása s az elbírálásokból vont következtetések különbsége az, a mely nyilat kőiat oknak más színezetet ad az egyik és mást a másik oldalon. A kihallgat ottak vallomásai három csoportba oszthat ók. Öten megbotránykoztatónak, nemzetietlennek találták Tüdős dr. kijelentéseit, mely őket úgy hazafias, mint vallásos érzésükben mélyen sértette. E tanuk arról is egybehangzóan nyilatkoznak, hogy Tüdős dr\t a kommunizmus alatt , és utánna is sokáig derekas magyarnak kifogástalan hazafinak ismerték, s csak Debreczeni szabadságáról visszatérve változott meg, úgy gondolkodásáben, mint tetteiben 1- 6 -