A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1920. május 11., 8. rendes

3.2 millió koronára, időközben pedig annyira emelkedett, hogyi az idén a 60-70 milliót fogja megközelíteni. Védekezésül tehát a ministerium az állami ellenőrzést mindinkább állami kormányzással a suprema inspectiot suprema ingerentiává alakította. Megvonta az egyetemtől saját birtokainak kezelési jogát.elvette az egyetemi nyomdát, elkobozta a tandijat, a gazdasági hivatalt pedig, mely mint láttuk még szervezeti szabálya értelmében is az egyetemnek egy egyszerű segédhivatala volna, lassankint az egyetemtől függetlenné tette, sőt azt egy, az egyetem nyakára ültetett állami bizalmi szervvl alakította.

A rendelkezésre álló iratokban most pár év»e megszakad a fonál. A legközelebbi adat 1897.november 8-ról szól,amikor a minister megint közölte /57.070 sz/. a gazdasági hivatal igazgatójának elhalálozását és kér“ dezte, hogy a hivatali igazgatói állásnak újból való betöltése alkalmából nem kellene-e mindjárt a gazdálkodás rensszerén is változtatni ? A bölcsészeti kar, kapva ezen alkalmon konstatálja, hogyaz egyetem intézetei számos épületben lébén szétszórva, azok gazdasági viszonyainak ellenőrzését az igazgató nem személyesen és a helyszínén,hanem csak az iratokból végezi, ellenáízése e niatt felületes, az administratio a központosítás miatt nehézkes lett; továbbá az igazgató nen& lévénszakember .technikai és egyéb ágakban a vezetést nem teljesítheti kellőleg; végre az összes intézetek közös átalánya magával hozza,hogy ha az egyiknél túl kiadás lép fel .akkor annak terhe a többit nyomja.

A bölcsészeti kar ehhez képest javasolja, hogy a gazdasági igazgatói állás szűntettessék meg:

mmm mm mmm mm m mrm mmmmm mmmm mmmm m mm: mm mmm mmmmm mmm m mm m m

a teendők megfel elő.nagy részét helyette az egyes épület igazfeatík.VkfcyéR át ;a'póáz kezelést a quaestura végezze ; a fizetéseket az egyes igazgatók,illetői eg . „fpvvánváia teljesítse; a számvevői teendőket