A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1920. május 4., 9. rendkívüli

4 r • • mikre mi is czéloztunk, talán kevesebb rázkódtatással járó egyszerű rendelkezések is elegendők volnának. Visszatérve az orvosi egyetem kettős feladatára, kétségtelennek kell tartanunk, hogy a közérdek és a gyakorlati élet szempontjából az orvosképzés a fonto­sabb és az egyelem nevelő szerepét elsősorban ennek szolgálatába kell állítanunk. Az elméleti ismeretek ma túltengő tanítását azon keretek közé kell szorítanunk, amelyek a gyakorló orvos igényei és szükséglete által megszabottak, de alkalmat és módot nyújtanak arra is, hogy az ifjúság kiválóbbjaiban felcsillanó érdeklődés a maga tudományszomját is kielégíthesse. Sőt a gyakor­lati kiképzés tökéletessége érdekében meg kell szorí­tanunk az jdealis egyetemi tanszabadságot is és oly intézkedéseket kell létesítenünk, amelyek a leendő orvos egyetemi tanulmányait részben kötött tanfolyammá teszik, az oda nem való képességűeket mindjárt a pálya elején kirekesztik, a tovább haladók tanulmányainak egymást kiegészítő és egymásba kapcsolódó rendszeres­ségét lehetővé teszik. Mindezeket okos megfontolással megállapított tanulmányi reformmal, egy ennek szellemében megírott és az ifjúságnak hozzáférhetővé teendő tanulmányi tanácsadó kiadásával és a kettőben foglaltak végre­hajtása kényszeréül megalkotott új szigorlati renddel véljük elérhetőnek, melyek alább következnek. 1) Az orvosi pályára nem alkalmasak idején való kirekesztése. A gyakorlati orvostudomány négy alap­vető természettudományon : a physikán, chemián, anató­mián és élettanon épülvén fel, ezen ismeretekből azt a minimumot, a mi a jó gyakorló orvos biztos bázisát kell hogy képezze, szigorúan meg kell követelnünk minden leendő orvostól. Azokat pedig, a kik e tanulmányok ideje alatt nem adják jelét annak, hogy ez ismereteket megérteni és a természettudományi alapon való gondol­kodást elsajátítani tudják, kellő szigorral el kell terelni a pályáról, a melyen az oda nem méltók az emberiség legbecsesebb kincse: az élet és az egészség ellen árt­hatnak. Tévedés volt azt hinni, hogy ez a kiselejtezés biztosítva lesz azáltal, hogy az első orvosi szigorlatot — mint eddig — a negyedik félév után kötelesek letenni a hallgatók, mert a tanárok visszariadnak attól, hogy egy fiatal ember életéből két évet mint elveszettet töröljenek. A kiselejtezésnek tehát már előbb meg kell történnie, még pedig nem egy ember, hanem tekintve a súlyos felelősséget, egy háromtagú bizottság által. Ezt czélozza a szigorlati reformtervezet 11-ik paragrafusa, s ugyanez eszmének szolgálatában áll a 15-ik para­grafus intézkedése. Ezzel kapcsolatos a szigorlati reformtervezet azon intézkedése is, mely szerint az I. orvosi szigorlatot nem lehet más időben letenni, csak júniusban, a máso­dik félév végeztével (9. §). Elejet akarjuk venni ezáltal annak az anomáliának, mi ezen egymásból fej­lődő rendszerességgel tanítandó ismeretek megszerzését teljesen megzavarja, a hallgatót konfuzussá teszi, értel-1. Tanulmányi reformok.

Next

/
Thumbnails
Contents