A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)
1920. május 4., 9. rendkívüli
PHEISZ HUGÓ, GRÓSZ szintén a 3. osztályzat mellett foglal állást. VÁMOSSY ZOLTÁN előaáó véli TÓTH ISTVÁN -al szemben a számtani középarányos pontos kiszámítását és biztosítottnak látja a szaktanár iöntő jogát abban, hogy kétes esetekben az.eredményt avizsgáló tanár óönti el és a 3. § intázkeiésében. mely szerint elnökökké rokon szakmák tanárai választaniuk. Minien vizsgán csak két szavazó lesz, a szaktanár és az elnök, kivéve a vegytant és pkysikát .melyeién az elnökkel együtt cirka két tárgy szaktanára szavaz; A chemist a«physikában , és vi•» ”* . szont a phyeikus a chemiában azonban közelálló szakembernek tekinthető és itt az első rostálással járó nagy felelősség miatt szükség van hármas bizottságra, az anatómiai vizsgába már a chemia ée jjhysika tanára nem szólhat bele, csak az elnök.- az orvosi záróvizsgán a kormány képviselőknek meg kell nini a jogot az ereimény cliöntésébe való beleszólásra, ez elkerülhetetlené Azt természetesnek tartja, hogy a csonka szigorlat annyi mint semmi és ennek ereiménye nem jegyezhet* be a leckekönyvbe, mert csak annyit bizonvitana ottrhogy efc illető nem tette le a vizsgálatot. A 9ÉKÁN úgy látja,hogy a 6. pöntot is t el<fgaija a facul tás, csak a 3. vagy 4 ériemjegy melletti állásfoglalás kétes. Ezt szavazásra bocsátja és felkéri azokfc, akik a 4 érdemjegy mellett vannak,hogy emelj ék fel kezüké. Ez megtörténvén a szavazók száma_kilencnek tál ál tátik, mig az ellenpróba öt szavazatot mutat be. i i így a kar a 6 zatlanul elfogadja. ^ ■ — §.-t váltó* \ I
