A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1920. május 4., 9. rendkívüli

13

El(5ai(5 olvassa a 7. §-t. A ^

A kar ezt stylarie móiositásoKkai el tokaija,

Előaió olvassa a 8. §-t.

A kar változol áriul elfogaija.

Előaió olvassa a 9. §-t.

KÉTLY LÁSZIÓ báró itt szóba hozza a kötelezi? colloquiumokat, amikkel szép ereiményeket érnek el a technikán.

Az egyetemi ifjúság nem elés érett arra, hogytelj esen reá bízzuk tanulmányainex lelkiismeretes elvégzését. Kötelességteljesítésre neveli őket a colloquium kényszere. A tűi. egyetemen uralkőié tan- * szabaiság sokszor ártalmas szabaiság.

LENHOSSÉK MIHÁLY úgy ellenőrzi hallgatóinak szorgalmát.hogy megfigyeli azokat.

Kik a gyakorlatra nem járnak el. Ezeknek határozottan megtagaija az iniex aláírást és igy kellene a facultásnak'is eljárni, • mert nem elég a szigorlat kritériuma,erre ezek a hanyag emberek is könyvekből elég jól elkészülnek.

GRÓSZ EMIL kívánatosnak, ie kivihetetlennek tartja a KÖtellBiő coiloquifcumot.

VÁMOSSY ZOLTÁN nem-csak kivihetetlennek, ie feleslegesek is azok,a jelen reform tervezet szigorúsága mellett. Hiszen azelső 3.éven a jelölt minien és végén nem hogy colloquál.ie szigorlatot tesz a köteles tárgyakból, ami na nem sikerült,' nem is halaihat tovább tanulmányaiban. A klinikai tárgyakból peiig a olloqium nagyon kétes mértéke lehet a tuiásnak; mit kériezzen 3 tanár két félév belgyógyászat után a hallgatótól ? Azt hiszi e colloquiumofek