A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)
1920. május 4., 9. rendkívüli
11 I o 'lee tanárok joga. hagyjuk ezt meg nekik. 1 1 ^ Leszneksokan akik ezt a túlterhelést nem vállalják,módúkban van arról lemondani,ép úgy mint ahogy a fakultásnak is módjában van tanszéki helyetteseket , ha jónak látsák a vizsgáztatással is megbízni. KROMPECHER ÖDÖN. Ez a k&tés nincs rendezve és nagy Igazságtalanságok történnek. Ő például másfél évig adott elő és vezette az intézetet és a vizsgákat mind a párhuzamos előadós tanár tartotta. A kar változatlanul elfogadja az 5. §-t. Előadó olvassa a 6. §-t. TÓTH ISTVÁN nem tartja komolynak a számtani középarányosoknak törtekkel való kiszámitgatását. Azt sem.hogy négy féle osztályozás van. Vagy megfelelt az a jelölt .vagy nem. A legjobb feleletek jutalmazására még a kitűnőt vagy jelest véli fen* tartandónak. LENHOSSÉK'MIHÁLY és BÁRSONY JÁNOS kifogásolják, hogy külön van megállapítva a szóbeli és gyakorlati vizsgálatok időtartama, így egy gyakorlati vagy klinikai vizsga nagyon is elhúzódik, 8 egy-egy délelőtt alig lehet 4-5 szigorlatot megtartani. Kérdik, hogy a megkezdett, de be nem fejezett szigorlatok eredménye is beirassék-e a leckekönyvbe ? NÉKÁM LAJOS «fontosnak tart ja,hogy miként lesznek a vizsgáló bizottságok megalakítva. Mert nem tartja megedgedhetőnek, hogy a szigorlat eredményeit a rendes szaktanácscsal szemben a laikusait szigorlati elnökök,kormányképviselők döntsék el.