A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)
1920. május 4., 9. rendkívüli
10. kél fél e rendszer van. Az egyik a német, mely tisztán az egyetem autonom joga alapján ad diplomát, ami azonban orvosi gyakorlatra nem jogosít,azt csak a külön állam vizsga alapján lehet megszerezni ;: • i c v% a másik rendszerben a két vizsga egyesítve van,- ez a miénk is A mi rendszerünk mellett meg kell adni az államnak a jogot a vizsgálatokon való beleszólásra,- a mit a tervezet elég szűk keretek közé szorít. A kar a 4 §-t változatlanul csupán stylaris módosításokkal el fogadj a. Előadó olvassa az 5. §-t. TÓTH ISTVÁN azt javasol ja,hogy a rendes tanár akadályoztatása esetén ne a párhuzamos tanszék tanára.hanem a kineve’ zett helyettes vizsgázó, vétessék igénybe. A helyettes vizsgázók intézménye különben teljesen üres intézkedés ée czim marad és % nem ád az evvel kitüntetetteknek semmi tekintélyt. Különösen sérelmes ez azon docens adjunktusokra vagy tanársegédekre,akik sokszor egy évnél is tovább előadnak a betöltetlen tanszéken, s azzal az igazgatás terheit is viselik, a vizsgáztatás erkölcsi ée anyagi előnyeit pedig nem élvezik.- A kérdés ilyetén elintézése a párhuzamos előadó túlságos megterhelését is jelenti.s a szigorlatok 1 ebonyölitása, s igy a hallgatóság érdeke szempontjából sem kívánatos. LENHOSSÉK MIHÁLY nem járulhat hoz zó előtte sz'ló javaslatához. Az az elméleti tanárok anyagi érdekeit sérti.akiknek nincsenek bő kereseti mellék jövedelmeik.--------p ^nnnTV ~MTTr,r'-------a—ui7 t?rr<j>f7f atáta a l’_fin-
