A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1920. február 17., 5. rendes folytatólagos

( gz........) ( lásd mellékletet. J

Jendrassik Umö: ő volna a bizottság harmadik tagja, aki azonban nem irta alá az előterjesztést, mert nem is tud

a megtörtént tárgyalásokról. Csak a múlt ülóóen terjesztették elében ezt a javaslatot, de mivel a véleményével nem egyezik nem irta alá.Székely Ágoston szerinte egy kitűnő úri ember, de soha semmi j3lét sem adta, hogy orvos ethikai kérdésekkel foglalkozott, pedig ez kényes és fontos ügy. Habilitátiójának körén is kivUljesik óz* Tannak akik életüket szentelik e tárgynak és sokkal gyakorlatibb emberek is, szerinte helyesebben cselekednék a kar, ha miután a rendes tanárok közül senki sem vállalta, egv

ilyen orvos collegát bizna meg a deontológia előadásával és azt e szakból

habilitálná.

Bársony János szerint evvel a kérdéssel minden jóra való orvos foglalkozott és állandóan foglalkozik, de azétt úgy, hogy ebből legyen valaki tanár senki sem foglalkozott ez üggyel. Székely Ágoston mint egy nagy orvosi szaklapnak évtizedek óta fáradhatatlan szerkesztője elég mély bepillantást nyerhet;tt a legkülönbözőbb nevelésű és irányú orvos emberek ethikájával, a gyakorlattal sem veszítette 9l soha a contactust még pedig avval a küzdelmes kis

m^gán orvosi praxissal állott és folytonos összeköttetésben, ami neki osztályrészül jutott és ^melyben mindig közismert be-