A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)

1919. augusztus 26., 10. rendkívüli

929 kőzetének alapvonalait. Kijelentem, hogy ezért semmi honoráriumot nem kértem és nem kaptam. Visszautasi­tom Bartuoznak azt a perfid állitása hogy erre a kurzusra az óránkénti 60 korona kedvéért vállalkoztam s hogy ezzel a kurzussal annyira alászálli­­tottam a professori állás tekintélyét. A leggaládabb vádat emeli elle­nem Bartucz,mikor engem kapcsolatba hoz j intézetem praeparatóihíak ^rallernek kom­munista üzelmeivel s azt suti reám,hogy valami orvosi bizonyitványj/állitattam ki neki illetéktelenül csak azért,hogy ezzel mentesítsem őt a zaklatások elöl. Kekem az egész idő alatt sejtelmem se volt arról, hogy Praller kommunista érzelmeket táplál, tanársegédeim egy szót se szóltak nekem erről,még a commune bukása után sem. Egy héttel a proletárdiktatúra összeomlása u­­tán bejött hozzám Praller,feltűnően rósz szinben,azzal hogy régi idegbaja megint erőt vett rajta,s ajánljam be őt vala­mely idegklinikára. Az ilyen kérést nem szoktam megtagadni alkalmazóttaimtól s adtam neki egy/tévjegyespár ajánló szó­val a Moravcsik-klinikára. Egyúttal sza­badságoltam is addig,a mig meggyógyul,a­­zóta nem is láttam. Az a névjegy volt te­hát az az orvosi, bizonyitvány,a mit én csalárd módon kiállítottam neki. Bartucz beadványa kapcsán alaposan kikérdeztem ta­nársegédemet és szolgáimat , s kiderült , a mit eddig nem tudtam,hogy Praller csak­ugyan kommunista volt. W 0

Next

/
Thumbnails
Contents