A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)
1919. március 11., 7. rendes
A számadatok, amelyekre Hüiti tanár a klinikákat illetőleg hivatkozik.tévesek. Elvárható lett volna,hogy ily kérdés számszerű eldöntésére a klinikai adatokat hem állítólagos magánértesülések alapján,onkényesen.hanem az illető igazgató-tanártól közvetlenül szerzi he. a Hültl tanár idézte törvénycikkekben a műtői képesités tényleg szerepei, mint a kórházi főorvosi állások betöltésének egyik jogczime. Egyetlen általa felhozott és ismertetett torvény sem nyújt azonban a műtőknek előnyt a kórházban sebészekké nevelt orvosdoktorokkal szemben, csupán egyenértékűnek mondja a klinikai kiképzést a kórházi gyakorlattal.Hpgy a gyakorlatban a folyamodások kiírásánál a műtői cim tényieg feleslegesen domborittatott ki, a kórházi gyakorlattal szemben és hogy igy tényleg igazságtalanságok előfordulhattak, ezt a bizottságnem az idézett törvényczikkeknek,hanem azok helytelen értelmezésének és első sorban annak tulaj donit ja,hogy a pályázatok kiírása és eldöntése erre nem hivatott laikus állami közegekre van bizva. Ezen mellékes előzetes megjegyzések után a bizottság teljes mértékben méltányolja riüiti tanár kívánságát a műtői képesités átszrvezését illetői eg,annak módjára vonatkozólag azonban lényegesen eltérő nézeten van. A műtői képesítést nemtartjakiemelendőnek a speci> alismus általános kérdéséből és Hültl - tanár indítványát aiKaiómnak tekinti arra.hogyezen nagy fontosságú kérdésre, «■női iv#l az..Országos Közegészségügyi ___
