A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)

1919. március 11., 7. rendes

Tanács' Grósz tanár előadásában 1908- ban , a tanári testület pedig 1909-ben már foglalkozott és amely tárgyban a beiügymiriiszterxuBiiioz intézett felter­jesztésére ma sem történt intézkedés, újból nyomatékosan felnivja az ország egészségügyi Kormányzatának figyelmét, A mütőség voltaképen sebészi spe­cial i^nus, amely épugy különleges elő­képzést igényei,mint akár a belgyógyász, szülész »szemész , fül esz , bor, gyeinek, meg, elme specialista, a kár, amelyet ezen czimet használók különleges tudósok hangoztatásával annak hiányában okoz­hatnak, aemmi vei sem kisebb,mint azé a mütősebésze,kinek ez irányú előtanulmány nyai nem voltak, a specialista képzett­ség megszerzése kizárólag gyakorlati igény.amelyet szükségessé tett az or­vost zdománynak az utolsó évtizedekben elért nem remélt haladása. Hogy az ál­lam a közegészségügy érdekében polgá­rainak megvédésére az általános tudo­mányos orvosi kiképzésen kivül a gya­korlati kiképzést szükségesnek tartja, legjobban bizonyltja a gyakorlati év­nek, mint állami intézménynek kötele­zővé tétele minden orvosdoktor számá­­iá, mielőtt orvosi gyakorlatát megkez­di. A bizottság úgy véli,hogy a specia­lista orvosok nevelése is nem tudományos, hanem gyakorlati és igy elsősorban állami érdek, az állam hivatott ana.nogy a speciális kiképzeouöfcíg i^enyevei a kö­zönség elé lépő orvosdoktoroktől a ki­képzésiek fokát számon kérje,11jetve

Next

/
Thumbnails
Contents