A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)

1919. március 11., 7. rendes

Tanács' Grósz tanár előadásában 1908- ban , a tanári testület pedig 1909-ben már foglalkozott és amely tárgyban a beiügymiriiszterxuBiiioz intézett felterjesztésére ma sem történt intézkedés, újból nyomatékosan felnivja az ország egészségügyi Kormányzatának figyelmét,

A mütőség voltaképen sebészi special i^nus, amely épugy különleges előképzést igényei,mint akár a belgyógyász, szülész »szemész , fül esz , bor, gyeinek, meg, elme specialista, a kár, amelyet ezen czimet használók különleges tudósok hangoztatásával annak hiányában okozhatnak, aemmi vei sem kisebb,mint azé a mütősebésze,kinek ez irányú előtanulmány nyai nem voltak, a specialista képzettség megszerzése kizárólag gyakorlati igény.amelyet szükségessé tett az orvost zdománynak az utolsó évtizedekben elért nem remélt haladása. Hogy az állam a közegészségügy érdekében polgárainak megvédésére az általános tudományos orvosi kiképzésen kivül a gyakorlati kiképzést szükségesnek tartja, legjobban bizonyltja a gyakorlati évnek, mint állami intézménynek kötelezővé tétele minden orvosdoktor számáiá, mielőtt orvosi gyakorlatát megkezdi.

A bizottság úgy véli,hogy a specialista orvosok nevelése is nem tudományos, hanem gyakorlati és igy elsősorban állami érdek, az állam hivatott ana.nogy a speciális kiképzeouöfcíg i^enyevei a közönség elé lépő orvosdoktoroktől a kiképzésiek fokát számon kérje,11jetve