A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)
1918. szeptember 26., 1. rendes
tyr nikákát igazgató egyetemi tanárok a magyar anyáknak és csecsemőiknek a sorsát legalább is annyira a szivükön viselik, mint a Stefánia Szövetség és a védőnői. Engedje meg azonban Nagyináltóságod, hogy ezt az alkalmat felhasználjam és magas figyelmét ezúttal felMvjam arra a nagyon sajnálatos körülményre, hogy az anya- és csecsemóvédelem tulajdonképen már az alapjánál van elhanyagolva. Ma az országnak,a bábaképzó központokon kivül,a legnagyobb városai iá képzett szülészorvos nélkül szűkölködnek. Az országnak 19111 községe közül pedig 6922-ben nincsen 6 hónapig tanibott diplomás szülésznő, Németországban, amely pedig orvosokkal s képzett bábákkal sokkal jobban van ellátva, mint a mi őrszágunk,évente közel hatvanezer kihordott és életképes magzat szü - letik halva. Amiért is a németek a perifériákra is gyakoriottabkfe szülészeket kérnek s azt kivánják,hogy a bábákat ezentúl jobban képezzék / náluk pedig egy éves a kurzus / s hogy a bábák helyzetét meg kell javitani,ókét a jobb társadalmi osztályokból kell kiválogatni. A mi gyakox§ ló orvosaink növendék korukban két szüléit észlelnek s az operatiókat phantomon gyakorolgatják be és ennyi tudással indulnak a szülészgyakorlatra. A diplomás bábáink pedig a legalacsonyabb társadalmi osztályból kerülnek s csak hat hónapig tanulják a bába - pesterséget, Tíz évvel ezelőtt adtam be a
