A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)

1918. szeptember 26., 1. rendes

min i 8 tóriumhoz a tanári kar utján azt a memorandumot, amelyben azt kértem,hogy a sebészeti miiténövendékek mintájára leglább két évig legyen köteles szülészeti klinikán magát gyakorolni, aki mint szülész akar foglalkozni. A beadványomra válasz máig sem érkezett. A bábaügyet meg éppen a Stefánia szövetség ejtette kútba. Ha a védőnő három havi tanulás után a diplomás bábánál is többszörösen nagyobb díjazásra válik érdemessé, akkor a több tanulással járó, sokkal fáradságosabb és felelosségesebb bábaságra ezentail már bizonyosan csak cselédek és elárvult parasztasszonyok fognak vállalkozni.

Az előadván^ felolvasása után Tauffer tanár szólal fel. Bársony tanár eléadványa egy cardinalis tévedésen épült fel»amennyiben a Stefánia szövetséget jótékony egyesületnek nézi, pedig az a belügyminisztérium által át ruházott állami hatáskörben intézkedő testület.Tulajdonképen tehát a belügyminiszter kér az anyák és csecsemők oltalmazhatása érdekében bebocsátást. Az államnak az a törek-I

vése, hogy minden anya minden csecsemé mellé, a védéné revén oda álljon, az a törekvése,hogy az anya rátaláljón,megszerezze a maga gyerekét, azt saját emlőin táplálj a.+ Azt a czélt, hogy minden egyes csecsemé oltalomban részesüljön azé. állam a Stefánia szövetségre ruházta át.

Rendelkezésre áll eddig is 3-4 millió s eléréiáthatóan rendelkezésre fog állani még 30-40 millió.

A szülé intézetekben az anya és