A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)
1919. január 28., 5. rendes folytatólagos
fj í .1 kő. az el fogni at lan irrceiJ ígens közvélemény Ítéletet» Ó8 bátran szembeszáll» ván a njinkÄt árt súlyos sérelemmel: hátra ven még hogy 1egerélyeseuu tilt 0 t akoz ásunk mellett a tett mezejére lépjünk éa aktive is keressünk jogorvoslást. E téren felette nehéz a helyzet tünk,mert a támadás éppen a Miniszter ur. vagyis «.zuu hatóság íeioi ért Dennün- Ket.meiy nivatva voxna jogos panaszainkul. megnaxigattu ós a sérelmekkel szemben megvédeni. Magunkra maradunk tenat védekezésünk térén as azt iegjoDean ^j.y (ÜOöwu véljek eszközölhetni,ha igazságos álláspontunkra való hivatkozással teljes nyíltsággal tárjuk fel a helyzetet és jelöljük meg a tennivalókat. Taktikai szempontból hozzájárulhatunk a jogi kar ama javaslatához.hogy a 1egnyomatókosabb tiltakozásunk mellett kérjük mega Minister Urat.hogy másítsa meg elhatározását és vonja vissza a kinevezéseket. Ezen javaslathoz való hozzá járulásunk már csa^ azért is kívánatos és szükséges, hogy a demonstratio egyhangú, egyöntetű és igy inpocane legyen. Ha azonban a Miniszter Ur -i- a mi nagyon is valószínű - megmarad elhatározása mellett, akkor szerény véleményem szerint netz szabad a végletedig ellenélIonunk, akkor kerül szóba az a fokos kérdés.kivegyünk-e a kinevezett uj tanároktól az esküt, nvugy tagadjuk meg a Miniszter Ur e kívánságát es lépjünk a az ellenállás, az obstruktio- bizonytalan a" ö 4
