A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)
1919. január 28., 5. rendes folytatólagos
ék> eredményeit)eri kétes tei’ére. Bizonytalannak monctom ti nyers ellenállás teret .mert Telek es tartoK t rét mert félek és túrtok tőle.hogy azok után a miket eddig kellett tapasztalnunk, a Miniszter Ur erőszakos ellenállásunk e esetén a legradikálisabb és a legkíméletlenebb eszközöktől sem riad vissza. Hacsak némi kilátásunk volna, hogy erősé s^aKos ellenállásunk esetén elérjük a kívánt eredményt.: a magam részéről is a 1egkiméletlenebb ellenállást,a legradikálisabb obetruktiót hoznám javaslatba. De Télek, hogy azzal éppen az ellenkezőjét érnfik el annak, a mit elérni akarunk, ás a mit elérnünk Kell. Mentenünk kell azt, a mi még menthető és szorosan \in .íAELGAHiUAk Kell az ész parancsoló szavára, nem pedig a szenvedély által felkorbácsolt érzelmekre. Hazaíiui kötel ességünk .hogy szilárdan.utol só lek hel etünkig Kitartsunk helyeinken. Ingadozásunk és visszavonulásunk gyávaságnak tűnnék fel és mérhetetlen módon megboszulhatná ipagát. A végletekig való ellenállást,a józan ész intő szavára hallgatva a leghatározottabban ellenzem. Ha így járunk el, úgy legjobb be- 1 átásunk szerint raindenképen megtettük köteles ágünKet e nem érhet majdan az a vád, hogy elhamarkodba jártunk el és nem kíséreltük meg minden eszKözzel azt,hogy Egyetemünknek örökségképpen átvett és évszázados traditio által szentesített autonómiáját megőrizzük es uzt taiuadasoKkal szemben megvédj ük. 27.
