A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)
1917. május 8., 9. rendes
személyesen volt Rózsahegyen s látta a kúra kivitelét. Mindezek alapján, valamint az i, •» rodalom adatai alapján is ki kell jeí 1 éntenaa,hogy Gorida dr.ur módszere semmi képen sem uj ; ezzel a módszerrel gyógyítottuk klinikámon már háború előtt is gyakran az ilyenféle betegeket,s csaknem minden félévben mutattam be elóadásaimon ♦ -hirtelen meggyógyított hysteriás némasá. got .bénulást. A háborúban pedig ugyan« « ezzel a módszerrel klinikámon már 1000- nél jóval több háborús neurózist gyógyítottunk,amire a bpesti K.u.k. Militärkommando /Präs No.28őo/M.1915. jan.29/. rendelete jó alkalmat adott,mert e rení delettel felhivta az alája.rendelt egészr ségügyi intézeteket,hogy a neurozisis * eseteket a klinikámra küldj ék.Ilyen eee' teket klinikai e]öadásaimban.továbbá az Orvosképzés keretében tartott elóadásac imban a háború első évében már, végül a bpesti kir.Orvosegyesületben is ber mutattam. De külföldön Német- sőt Prancziaországban is hasonló módszerrel gyóv . "i. V őrt c 7 \ gyitják mindazokat a neurosis betegeket, akik ennek a bajnak hisztériás természetét elismerték, mig Oppenheim Berlinben, nákunk Sarbő - teoretikai megfontolások h. j. v . j alapján ezt a kóralakot nem vélik hisztériának s főkép az utóbbi úgy véli,hogy «*■ a bajt gyógyítani nem lehet s az csak hosszú idő alatt gyógyulhat meg magától. i c Ö*i ÍJ Ezt ezen a helyen csak azért említem « meg,hogy a javaslatban helytelennek vélt ném,ha az ilyen betegek gyógyítására minden "idegorvost" egyenlően hivatott-
