A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)

1917. január 23., 5. rendes

I

legmeszebbmenő lehetőségig kielégíteni törekedett.

Ezen intézkedés következtében az orvosi segédszemélyzet egyrésze vagy egyáltalában be nem vonult„vagy a hadsereg egészségügyi szolgálatából az, orvoskari intézetek szolgálatába vezényelhetett , és a háború kezdete óta, vagy visszavezénvlés esetén hosszabb idő óta itthon van »praxist üz és élg‘ "• *

vezi az önképzésnek minden,aranynyal tel sem mérhető előnyeit.

Rövid tartamú háhoru esetén ez a mérhetetlen előny,a mi egyrészt katonai szolgálatra nem alkalmasakat.másrészt

Ál V *

nélkülözhetetlenség miatt visszavezé-A* ;■ f A'

nyelteket ért szerencse dolgának volt tekinthető® ami testi állapotukból vagy egyetemi alkalmaztatásukból folyott.

A háború hosszú tartama azonban indokolttá,a harcztereken és a mögöttes országrészekben szétszórtan katonai szolgálatot teljesítő hü szolgáival és neveltjeivel szemben az orvosi karnak' egyenesen kötelességévé teszi,hogy ma,a midőn nincs már katonai szolgálatra, alt

kalmatlan orvos és az évek óta itthon munkálkodó segédszemélyzet között alig vannak személyileg pótolhatatlanok,a; kint küzködő és az egyetem levegője után vágyódó fiatalok felváltásától» viszont az egyetem intézeteiben dolgozhat tás előnyeit eddig élvezők leváltásáról gondoskodj ék.