A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)

1917. január 23., 5. rendes

Mivel ez ügvben a hadsereg,il­letve a hadügyi ás honvédelmi miniszter ur kezdeményező lépéseket nem tehetnek, vállalkozzék arra az orvosképzés nagy c kulturális szemponjából és az egyenlő jog és igazság alapján az orvosi kar. Meggyőződésem,hogy a hadsereg nem fog elzárkózni olyan csere elől,mit az orvosi kar ajánl fel neki,ami garantia arra, hogy a levezénylendők helyébe ugyanolyan képzettségű pótlásokat kap. Állittassék tehát össze'minél e­­lőhb az egymással felcserélendők név­sora,még pedig a legliberálisahb ala­pon: értem ez alatt,hogy lehető pót­% lás tekintetében ne asak amaz egy in­tézet személyzete vétessék tekintetbe,hanem bármely más intézethez tartozó.szaksze­­rüleg alkalmas egyének is,- és kellően megindokolt kérelem kíséretében nyúj­tássá át a kultuszminiszter ur utján' a cs. és k.hadügyminiszter és a m.kir. honvédelmi miniszter uraknak. Grósz Emil ny.r. tanár hangsú­lyozza,hogy helyzetűnk a hadsereg ér­dekeinek veszélyeztetése nélkül is ja­vítható ,miután helyenkint a frönt mögött is fölösleg állapítható meg orvosokban. b. Kétly László ny.r. tanár szerint f sajnálatos, hogy egyes felmentésre aján­lott orvosok iratait a vallás és közok­tatásügyi ministerium fel se térj esz­­{ tette a hadügyminiszterhez. Bálint Bezső ny.rk. tanár csak a fakultativ szükség szerint való kicse­rélést ajánlja. A dékán hozzászólása után a kar egyhangúan úgy határoz,hogy

Next

/
Thumbnails
Contents