A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)

1916. november 21., 2. rendkívüli

régi ismeretség alapján hivta meg Mutschenbacher dr.-t az I. assistensi állásba,mely vele alulírottat asistens kora éta fűzi össze. Mütő volt az ak­kori II.sz, sebészeti klinikán.hol a­­lulirott mint tanársegéd kisérhette figyelemrnel sebészi fejlődésének egész idejét, akkor tanulta megismerni kéz­ügyességét .sebészi rátemettségét ,nagy szorgalmát.amely alulírott - távozása után őt a tanársegédi állásra praedesz­­tinálta. Mint első tanársegédről együtt működése alatt előadó arról győződött meg.hogy mindenképen helyes irányban fejlődött,nagy szorgalmú,jó itéletü sebész lett,kinek kifejlett tudományos érzéke is van. Ezt bizonyltja magán­tanári folyamodványához mellékelt mun­káinak sorozata,melyek közül az első 1909-ben jelent meg s melyek után a mai napi 24 következett. A háborús irodalmat nagy számú munkával gyara­­pitotta,amelyeknek különös értéket ad az,hogy a klinikai támogatástól távol Mutschenbacher dr.-t mint teljesen ön­álló, jó kritikáju sebészt mutatják be. Dolgozatai közül a sebészi tárgyuakat jelöli meg habilitatiós dolgozatokul, .melyek ezen célnak a habilitatiós sza­bályok szerint minden tekintetben meg­felelnek. Habilitatiós tárgyul a sebé­szeti mütéttant kéri,amelyet heti 3 ó­­rában kiván előadni. Előadásaival ket­tős célt kiván szolgálni: egyrészt a hallgatóknak a mütéttan jelenlegi ál­lását kivánja bemutatni.másrészt az

Next

/
Thumbnails
Contents