A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)

1916. november 21., 2. rendkívüli

orvostanhallgatókkal a mütéttani szi­gorlatokra szükséges Ismereteket és kézügyességet akarja hullagyakorla­tokkal elsajátíttatni. A mütéttant, mint a sebészi ténykedés legfontosabb részét.tájékok szerint,az anyag topo­­grafikus csoportosításával kivánja tár­gyalni. Egy-egy tájék anatómiájának ismertetése és kidolgozása után az il­lető tájékon szóba kerülő műtéteket to­pográf! kus alapon akarja megindokolni, mig a műtétre szolgáló indicatiokat a klinikai pathologia alapján egy-egy tá­jékon előforduló kóros elváltozások szerint tárgyalná. Ily beosztás mellett a mütéttani gyakorlatok szervesen kap­csolódnak a klinikai tárgyalásokhoz. Az előadásait az egyet. III.sz. sebészeti klinika kötelékében tartaná meg, amely célra a klinika beteganyaga és a klini­ka mütőintézete a vezető tanár nyilat­kozata szerint rendelKezésre áll. Ha ily alaki szempontból Mutschaan­­bacher Tivadar dr.folyamodványa megfe­lel a magántanári folyamodványok kellé­keinek, a személyi és tárgyi okok nagy mértékben támogatják a Tanári testület­hez intézett kérését. Megnyerő egyéni­ségével és megjelenésével nemcsak a kli­nikai szolgálatban vált be kifogásta­lanul .nemcsak az orvostanhallgatók kö­­zött lett előadásaival, kurzusaival nép­szerűvé .hanem a magyar sebészeknek a hadseregben is,külföldi kollegáink ver-: senye közepette,jó nevet.dicsőséget szer­zett. Mutschenbacher dr-ről az osztrák és német sebészeknek budapesten megfor-

Next

/
Thumbnails
Contents