A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)

1916. május 9., 9. rendes

csatornáju fogakat steril boiíliinba tette. A cultura typhussal fertőzötté lett. Ezen kísérleteiből»valamint az említett klinikai tapasztalatból azon meggyőződésre jut .hogy a fog conservativ kezelésére a gyökcsatornák üresen hagyása feltétlenül Kóros ; a fertőzött gyökcsatornából a nyitott canalis apicisen át akár áttérjedés.akár a beszivárgó vérsavó közvetítésével a fertőzés átterjedhet a gyökhártyára. Föltétien és első követelmény tehát a gyökcsatornák vízmentes, fertőzést át nem bocsátó elzárása.

A gyökértömő anyag első követeimé• c

nyéül azt állítja fel, hogy ez az anyag, c& elzárást mód hermeticus^árja a foramen apical et,ugy hogy azon át fertőzés a gyökcsatornából a periapicalis szövetekbe ne juthasson, viszont a periapicalis szövetek nedve a gyökcsatornába

< t

ne szivároghasson. Ezen szempontoól vizsgálat alá vette a ma leginkább használatban levő gyöktömési eljárásokat

■ r

s e használt gyöktömő anyagokat, ^z eljárásokat bizonyos főbb typusoK szerint

csoportosítva, az előbbiekben már ernli<

tett methylen-kék oldatos eljárással próbálta Ki. ^zon meggyőződésre jut, hogy a vatta, megkeményedő cement, a guttac

percna és a puhán maradó paszták ezen követ elmén’oaek nem tesznek eleget, a használatos gyöktömési eljárások mellett a gyökhártyalobok bekövetkezése könnyen érthető. Jogosultnak tartja tehát újabb gyöktömő anyagneK Keresését, amely anyagok közül a szakkörökoen