A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)
1916. május 9., 9. rendes
- öS. sérleti tanulmányba fogott.amelynek végeredményeként egy perc ent es suD-Iirnát par a fint ajánlja az említett célra. Kiindulásul felveti a kérdést, hogy szükséges-e egyáltalában a szuvas üregek, megtömése előtt a megnyílt gyökcsatornáK elzárása., megtömése ? Ismeretes klinikai tapasztalat ,hogy az üresen hagyott gyökcsatornák, a fogáéi kiirtása szigorúan, Keresztülvitt desinfitiálás és pontos. Kiszárítás után bizonyos idő múlva ismét nedvesek leszneK. E tünet magyarázata az,hogy a foramen apicaien át a Környező szövetekből, erekből.szövetközti űrökből vérsavó huződiK a gyökeeatornába, mint szerző hangsúlyozza,eddig közelebbről fel nem derített körülmények folytán ; mint lehetőségeket említi.hogy talán a gyökcsatornából valamely irányban eltűnő levegő eltűnése, vagy talán a hajszálcsövek törvényei az oka e megtelődésnejc. a megtelődés következménye,hogy az üresen hagyott gyökcsatornákban hamarosan uj élet veszi Kezdetét,ami a gyökhártya bántalmáknak szülőoka. Hogy az üresen hagyott gyökcsatornákban a vérsavó felszállása tényleg bekövetkezik,ezt szerző kísérletileg iparkodott ezernlélhetővé- tenni. Egy sorozatban üresen hagyott gyökcsatornáju betömött karan&i cavitasu fogakat huzamosabb időre rnethylen-kék vizes oldatba mártott 8 azután a metszlapokon megvizsgálta a rnethylen-kék oldatának beszivárgását a gyökcsatornába. Egy másik sorozatban a gyökcsatornát eiőDD typhus-cuitúrával fertőzte,ezután zárta a cavitást s az ugyancsak nyitott gyök-
