A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)

1916. április 12., 8. rendes

nem fogadja el. báró Kétly László is osztja Tauffér tanár felfogását, a Röntgen, intézet feloszlatása valóságos véteK volna. Kell hogy legyen intézetünK, hova a gyakorló orvos is fordulhasson. Elismeri a javaslatban említett mind­két szakember érdemeit,de helyteleníti azt az elvet,mely ez alkalommal megint két szakembert állandó positióhoz akar juttatni. Ki fogásolja,hogy a javaslat nem terjed ki azon,nyomban felmeritő fontos kérdésekre, mi legyen - az in­tézet kettéválasztása esetén - az egyik és a másik vezető czime ? kinek legyen a külső klinika Röntgenologusa alá rendelve ? nyugdíjasok-e az állások, vagy nem. A javaslathoz,mely nincsen eléggé előkészítve, nem járul hozzá. báró Korányi Sándor nem osztja Tauffér tanár véleményét. Olyan,első­sorban pnysikai és technikai czélokat szolgáló elméleti Röntgen intézet lé­tesítésére mi nem gondolhatunk,a milye­nek külföldön már léteznek,mert ilyen­hez nagy financiális alap Kell. A kér­dést praktikus szempontból kell megol­danunk és ha arra törekszünk,akkor az intézet élére nem állíthatunk oly or­vost,aki a belgyógyászathoz nem ért. ö a maga betegeit nem küldheti oda, hol a belgyógyászathoz nem értenek. Oly Röntgenologue,kinek beteganyaga nincsen okvetlenül degeneral s elveszti a kap­csolatot az orvostudományokkal. A javas­latba hozott compromissum előnye az is, 601' í ■ o

Next

/
Thumbnails
Contents